„I. Lázár szerb cár” változatai közötti eltérés

 

A Nemanjákkal való rokonság folytán emelt igényeket a szerb trónra, mert felesége Milica, Jug Bogdán leánya, [[IV. István Uroš szerb cár|IV. István Uroš]] közeli rokona, a Nemanja-családból származott<ref name=pallas>{{cite book | author = Bokor József (szerk.) | title = A Pallas nagy lexikona | publisher = Arcanum FolioNET Kft. | location = Budapest | year = 1998 | id = ISBN 963-85923-2-X | url = {{MEK|00000/00060/}}| chapter = Szerbia | chapterurl = {{MEK|00000/00060/html/096/pc009675.html#5}} | accessdate = 2007-01-11}}</ref>. Lázár egyik nővérét Gara Miklós vette feleségül<ref name=pallas/>. Vukasin főúr halála után Lázár lett a legtekintélyesebb szerb knéz<ref name=pallas/>, és így a Nemanja-párti főurakkal együtt versenytársainak legyőzéséhez látott<ref name=pallas/>. A szerb trónra igényt tartottak Vukasin fiai és a bosznia [[I. Tvrtko bosnyák király|Tvrtko]] is<ref name=pallas/>. Lázár – hogy ellenfelei és a fenyegető törökség ellen támasza legyen – elismerte Magyarország fennhatóságát és [[1377]]-ben Prizrendben cárrá koronáztatta magát<ref name=pallas/>. A törökök már [[1381]]-ben megrohanták Szerbiát, de visszaverték őket<ref name=pallas/>. [[1386]]-ban azonban sikerült elfoglalniok [[Niš]]t<ref name=pallas/>. [[1387]]-ben Lázár [[Plocsnik]]nál fényes győzelmet aratott a törökökön<ref name=pallas/>, de belátta, hogy sokáig nem állhat ellen a török áramlatnak egymagában, így szövetségbe vonta a balkáni szlávokat<ref name=pallas/>. Ennek a szövetségnek legjelentékenyebb tagjai [[I. Tvrtko bosnyák király]] és [[Iván Sisman bolgár cár]] voltak<ref name=pallas/>. (Iván ugyan már török adófizető volt, de a plocsniki szerb diadal hírére nyíltan elpártolt a töröktől.<ref name=pallas/>) Lázárnak továbbá sikerült Magyarországot is bevonni a szövetségbe<ref name=pallas/>. Amikor I. Murád erről értesült, 300&nbsp;000 emberrel indult Lázár ellen: a két hadsereg [[Rigómező]]n találkozott<ref name=pallas/>. A szerbekre nézve végzetes volt csata<ref name=pallas/>. Lázár bátran harcolt, de kifáradt lováról leszállván, másikra cserélendő, a szerb sereg megrémült, hogy cárjuk elesett, és menekülésre fogta a dolgot.<ref name=szerbpenz>{{cite book | author = Luczenbacher János | title = A' szerb zsupánok, királyok és czárok pénzei | publisher = | location = Buda | year = 1843 | id = | url = http://books.google.com/books?id=WewWAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false | accessdate = 2011-08-12}}, 63. oldal</ref> Így nem volt nehéz a törököknek fogságba ejteni Lázárt.<ref name=szerbpenz/> A csata alatt meggyilkolt Murád helyére lépű új szultán, [[I. Bajazid oszmán szultán|I. Bajazid]] a pedig kivégeztette.<ref name=dsztort>{{Dsztortenete}} 33. oldal</ref>

 

Lázárt, aki igen Istenfélő fejedelem volt<ref name=pallas/>, a szerb nép szentként tiszteli<ref name=pallas/>; ereklyéi a fruskagorai vrdniki zárdában, a [[Szerémség]]ben nyugszanak<ref name=pallas/>.