[[Valois Erzsébet spanyol királyné|Valois Erzsébettel]] való házassága révén II. Fülöp spanyol király – abban az ekkor még valószínűtlennek tűnő esetben, ha II. Henrik fiai utód nélkül halnának meg – jogot formálhatott a francia trónra. Három évtizeddel később pontosan ez következett be, és háború robbant ki az idős II. Fülöp és a másik trónigénylő, [[IV. Henrik francia király|Navarrai Henrik]], (Erzsébet húgának, [[Valois Margit francia királyné|Valois Margit]]nak férje) között. Spanyolország vereséget szenvedett, [[1598]]-ban a a [[vervins-i béke]]szerződésben újratárgyalták és részben helyreállították a 40 évvel korábbi cateau-cambrésis-i szerződésben leírt rendezést, de Fülöpnek le kellett mondania francia trónigényéről. Ez – negyven éven át tartó vallásháború és külháború ellenére – Franciaország lassú erősödését mutatta. A cateau-cambrésis-i béke teljes revíziójára 100 év múlva került sor, az [[Francia–spanyol háború (1635–1659)|1635–1659-ös francia–spanyol háborút]] lezáró [[pireneusi béke]]szerződésben.
