„Csehszlovák Államvasutak” változatai közötti eltérés

A '''ČSD''' már [[1945]]-től nagy erővel igyekezett járműállományát új, csehszlovák gyártóktól származó járművekkel feltölteni. Már [[1945]]. decemberében elkészült az első gőzmozdony a [[Škoda Holding|Škoda]] [[PlzenPlzeň|pilseni]] üzemében. A '''ČSD''' által az elkövetkezendő években beszerzett Škoda- és [[ČKD]]-gőzmozdonyok [[Európa]] legerősebbjei és legkorszerűbbjei közé tartoztak.

Már [[1950]] előtt újra elkezdődött a vonalhálózat villamosításának tervezése. A [[Deutsche Reichsbahn]] [[1943]]-ból származó terveire alapítva megkezdődött az egykori [[Kassa-OderbergiKassa–Oderbergi Vasút]]nak a [[Magas -Tátra]] lábánál futó, emelkedőkkel tarkított vonalának villamosítása. A háború előtti munkákkal ellentétben itt a szomszédos Lengyelország és Szovjetunió által favorizált 3000 V egyenfeszültségű rendszert választották. A villamosítást fokozatos folytatták kelet és nyugat felé így az [[1960-as évek]] elejére összefüggő [[felsővezeték]]hálózat jött létre [[Kassa]] és az észak-csehországi [[Most (település)|Most]] között. [[1962]]. május 15-én a [[Prága]] környéki vonalak [[felsővezeték]]-feszültésgét is 3000 V-ra emelték.

[[Csehszlovákia]] 1992. december 31-i felbomlásával a '''ČSD''' is megszűnt létezni. A járműparkot és a vonalhálózatot [[1993]]. január 1-jével az utódcégek, a [[České Dráhydráhy]] (ČD ''Cseh Vasutak'') és a [[Železnice Slovenskej republiky]] (ŽSR ''A Szlovák Köztársaság Vasútja'') között osztották fel.