„Brooklyn” változatai közötti eltérés

26 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: bar:Brooklyn)
a
Közigazgatásilag a kerület azonos '''Kings''' megyével, amit [[II. Károly angol király]] után neveztek el.
 
A régmúltban becézték a fák, az otthonok és a templomok városának is, manapság a ''"Borough of Homes and Churches"'' azaz az "''Otthonok és Templomoktemplomok Kerületekerülete"'' név elterjedt, valamint a '''The Planet''' ''"A bolygó"'' elnevezés, a kerület nagyszámú és etnikailag nagyon vegyes lakosára és a kerület nagy méretére utalva.
 
== Földrajza ==
Új Hollandiát [[1664]]-ben meghódították az angolok, Brooklyn is New York-i gyarmat része lett. A hat eredeti települést az angolok [[1683]]-ban összevonták Kings County néven, ez volt az akkori New York egyik megyéje a tizenkettő közül.
 
Itt zajlott az [[Amerikaiamerikai Függetlenségifüggetlenségi Háborúháború]] egyik első nagy csatája a Long Island-i csata [[1776]]. [[augusztus 27.|augusztus 27-én]]. Ennek során a britek, kiszorították a felkelőket Brooklynból, megtartva az ellenőrzést az Öbölöböl felett. Brooklyn csak az [[1783]]-as párizsi egyezménnyel került a britektől amerikai kézre.
 
== Részei ==
 
== Demográfia ==
A 2000-es hivatalos [[népszámlálás]]kor 2 465 326 {{szám|2465326|lakosa}} volt, 880 727 {{szám|880727|háztartást}} és közel 584 ezer családot regisztráltak. [[Népsűrűség]]e 13 480 {{szám|13480|fő/km²}}. Az 1950-es években lakossága megközelítette a 3 milliót, a húszas évek óta a legnépesebb New York-i kerület.
Etnikailag igen sokszínű, a lakosság 41%-a fehér, 36% fekete, 8% ázsiai és 10 egyéb. 20% spanyol ajkú, ezen kívül még jelentős számú olasz, ír, zsidó, és kisebb számban német anyanyelvű lakosa van.