„Királyföld” változatai közötti eltérés

Az [[erdélyi szászok]] 12. századi betelepülését követően az [[1224]]-es [[Andreanum]] rendezte jogi helyzetüket és szabta meg autonómiájukat, amelyet 1486-ban [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] megerősített. Felettes szervük a szebeni ispán lett. Vásártartási jogot és adókedvezményt, sőt [[Nagyszeben]] [[árumegállító jog]]ot is kapott [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]]tól. [[1437]]-ben az erdélyi ''három nemzet'' (magyarok, székelyek, szászok) uniója is kodifikálást nyert, ezt az uniót többször megerősítették (Unio Trium Nationum). A 15. századtól a ''[[erdélyi szász univerzitás|szász universitas]]'' újabb önrendelkezési eredményeket ért el, így a saját bíráskodás ''(királybíró)'', ill. a szász önkormányzat vezetőjének kijelölése ([[comes Saxonum]]), aki egyben a főszék fővárosa, Nagyszeben polgármestere is volt. A jogilag különálló székek (melyek egymással universitast alkottak) az 1876-os vármegyerendezésig maradtak fenn, ezután [[Brassó vármegye]], [[Szeben vármegye]], [[Nagy-Küküllő vármegye]] ill. [[Beszterce-Naszód vármegye]] részét képezték. Az [[asszimiláció (szociológia)|asszimiláció]] már a 20. század elején beindult, például [[Brassó]] lakossága a román impérium alatt vált német többségűből magyar többségűvé (ma román többségű). Ma, az [[1970-es évek]] erőltetett kivándorlása folytán, a terület [[németek|német]] lakossága minimális.