„Karbonát- és rokon ásványok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Mészkő –> mészkő (kőzet) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Ba –> Bárium |
||
5. sor:
== Előfordulásuk ==
A karbonátok a természetben igen elterjedtek. A {{chem|CO|3|2-}}-ion főleg két vegyértékű kationokkal ([[Ca]], [[Mg]], [[Fe]], [[Mn]], [[Zn]], [[Bárium|Ba]], [[Sr]], [[Pb]]) vegyül, a 3 vegyértékű fémek karbonátjai ritkábbak. A legismertebb karbonátásvány a [[kalcit]] (CaCO<sub>3</sub>), mely a tengerek fenekén rakódik le vastag rétegben. Az így létrejövő üledékes kőzet a [[mészkő (kőzet)|mészkő]], amely nagy nyomás hatására [[márvány|márvánnyá]] alakul. A kalcium-karbonátban a kalcium melegvizes oldatok hatására más fémionokra ( Mg, Fe, Mn… ) cserélődhet, [[dolomit]]ot (CaMg(CO<sub>3</sub>)<sub>2</sub>), [[sziderit]]et (FeCO<sub>3</sub>), [[rodokrozit]]ot (MnCO<sub>3</sub>) képezve. A borátok és nitrátok jóval csekélyebb mennyiségben vannak jelen a természetben.
== Jellemzőik ==
A '''karbonátok''' esetében a {{chem|CO|3|2-}}-[[ion]] főleg közepes vagy nagy rádiuszú, kétértékű [[kation]]okkal kapcsolódik. Ezek a [[Ca]], [[Mg]], [[Fe]], [[Zn]], [[Mn]], [[Bárium|Ba]], [[Sr]], [[Pb]]. A kisebb méretű, három vegyértékű fémek ritkábbak és rendszerint egyéb fémekkel együtt épülnek be víztartalmú vegyületekbe. A négy- és ötvegyértékű fémeknek nincsenek karbonátjai. A vízmentes karbonátok keménysége 3 és 5 között van. Vízben csak egyes kis vagy nagy kationú, főleg OH-t tartalmazó, valamint víztartalmú karbonátok oldódnak. Minthogy átmeneti jellegű kationok is részt vehetnek a rácsfelépítésben, egyes karbonátok színesek, a többiek színtelenek, esetleg allokromásak.
A '''nitrátok''' közül a legfontosabbak a [[Na]] és [[K]] vegyületei. Vízben könnyen oldódnak, kis keménységűek, a legerősebben ionos, azaz sótermészetű vegyületek. Különösen sivatagi vidékeken gyakori bepárlási képződmények, [[evaporit]]ok formájában.
| |||