„Bezi” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó 2változtatást (szerkesztette 193.224.131.43); előző változat: 9842270 (AsgardBot) |
|||
23. sor:
=== Nevének eredete ===
Bezi a nevét első megszállóiról, a [[besenyők]]ről kapta, amely a Bisseni, Bezi és Bessi elnevezésekből alakult ki a mai formájában.
Első írásos említése [[1481]]-ben történt, amikor Bezy Lőrinc utód nélkül halt meg; ezután a község területét Ráthibozeni Trinka János és felesége, valamint Poky Antal és Mihály örökölték. Egy évszázad múlva, [[1579]]-ben már Márffy László volt a legfőbb birtokos, aki bezáratta az evangélikusok iskoláját. Ezután a felekezeti ellentétek rendkívüli mértékben elmérgesedtek a faluban: az iskola bezárását követően 13 forint értékre becsülték fel az intézmény értékét. Ezt az ágostai egyháznak kellett volna adni, ők azonban nem fogadták el. Ezután a megyei közgyűlés a pénzt "jótékony célra való fordítás végett" a fehértói plébánosnak engedte át. Bezi következő birtokosa [[1592]]-ben Poky Ambrus Győr megyei alispán volt, aki a gróf [[Cseszneky család]]dal és több közbirtokossal osztozkodott a település földterületén. A [[17. század]] elején, méghozzá 1618-ban Pázmány Péter és Ferenc, majd 1650-ben
Bezi a lélekszámát tekintve egyértelműen kisközségnek tekinthető. A lakosság tekintélyes részét a 60 év felettiek teszik ki. A zsúfolt, forgalmas főútvonalaktól való távolság és a csendes falu azonban vonzerőt jelenthet a turistáknak. A kis település infrastrukturális állapota viszonylag elfogadható volt, hiszen az 1980-as évek elején már kiépült a vízvezetékrendszer. A telefonhálózat 1986 óta folyamatosan bővül, a vezetékes gázhálózat kiépítése jelenleg is folyamatban van. Az iskola és óvoda a rendszerváltás óta kiépült, s korszerű konyhával is bővült. A falu 1990 után visszanyerte közigazgatási önállóságát, azonban jelenleg is a győrsövényházi körjegyzőséghez tartozik.
|