„Gyárfás Jenő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Dualizmus –> Osztrák–Magyar Monarchia
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
4. sor:
== Életpályája ==
 
[[Pest]]en tanult a [[MintarajziskolaMagyar Képzőművészeti Egyetem|Mintarajziskolában]] [[1873]] –[[1877|77]]-ig, mestere [[Székely Bertalan]] történeti festő volt. Rajz- és festői tanulmányait [[München]]ben folytatta [[1877]]-[[1880]] közt, ottani jeles mesterei [[Wagner Sándor]], Dietz és [[Gabriel von Max]]. Hamar kitűnt az [[arckép]]festészetben, még [[1880]]-ban megfestette Münchenben [[Karlovszky Bertalan]] fiatal festőművész portréját, amely remekbe sikerült. Életképeivel [[München]]ben, [[Pest]]en és [[Bécs]]ben is sikere volt, de vevőre vagy mecénásra nem talált. Megélhetését úgy tudta biztosítani, hogy pesti képes folyóiratok számára készített illusztrációkat.
 
[[1882]]-ben állami ösztöndíjjal eljutott egy rövid [[itália]]i tanulmányútra, de ezután rajztanári állást vállalt szülőhelyén, Sepsiszentgyörgyön, s ezzel a lépésével mintegy kikerült a fővárosi művészeti élet vérkeringéséből. Vállalt arcképfestést, könyvillusztrálást, s történeti képeket festett, az [[1896]]-os [[millennium]]i kiállításra ''V. László király esküje'' c. festményével készült. Írt ódákat, drámákat, románcokat, balladákat, mindezeket maga illusztrálta. Kivette részét az ''Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben'' c. monumentális kiadvány illusztrálásában, továbbá számos díszoklevelet tervezett és festett a különböző ünnepi alkalmakra. Igen foglalkoztatott festő és grafikus volt [[Erdély]]ben. Idősebb korában szembetegség és családi gondok nehezítették életét.