„Hradec Králové” változatai közötti eltérés

A város számára igazi jelentőséggel csak a [[13. század]] bírt, amikor [[1225]]-ben [[I. Ottokár cseh király|I. Přemysl Ottokár]] cseh király az akkori városmagot szabad királyi város rangra emelte. Még ebben a [[13. század]]ban új [[gótika|gótikus]] királyi vár épült, ahol több cseh király is lakott ([[I. Ottokár cseh király|I. Přemysl Ottokár]], [[I. Vencel cseh király|I. Vencel]], [[II. Ottokár cseh király|II. Ottokár]] és [[II. Vencel cseh király|II. Vencel]]). [[II. Vencel cseh király|II. Vencel]] király Hradecet a cseh királynőknek adományozta, így ezután a királynők éltek itt, leggyakrabban férjük nélkül. Mindezidáig Hradec nem is tekinthető igazi városnak, hiszen egy várból és az előtte lévő kis piactérből állt. A [[13. század|13.]] és [[14. század]] fordulóján német telepesek érkeztek a városba és elkezdődött a város fellendülése és kiépülése. Ekkor kezdték építeni a várost övező falakat is. A város első pecsétje [[1362]]-ből számazik, melyen már a mai címerben található oroszlán is megjelenik. [[Luxemburg János]], [[IV. Károly német-római császár|IV. Károly]] és [[IV. Vencel]] a városnak újabb kiváltságokat adományoztak. Rendezték a városi céhrendszert. Ekkoriban Hradec volt a második legnagyobb cseh város Prága után. [[Richeza Erzsébet]] királyné udvartartásának itteni tartózkodása idején épült fel a Szentlélek templom a [[14. század]] elején. A huszitizmus megjelenésekor a város [[Zsizska János]] oldalára állt. Ekkor a város lakossága cseh nemzetiségűvé vált. Zsizskát itt temették el [[1424]]-ben a Szentlélek templomban. [[Podjebrád György]] és [[II. Ulászló magyar király|Jagelló Ulászló]] idejében a város kulturális és gazdasági fellendülését élte. [[Podjebrád György]] idejében a Szentlélek templomot felújították. Emellett ő építette a város főterén található kutat is, amelyet [[1782]]-ben tetővel is elláttak. A „G“ betű a város címerében a hagyomány szerint [[Podjebrád György|György király]] monogrammjából származik. Mint [[Podjebrád György]], mind [[II. Ulászló magyar király|Jagelló Ulászló]] megerősítették a település városi jogait. [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] császár uralma ellen a cseh rendek elsősorban a városi önkormányzatok erősítésével védekeztek. [[1547]]-ben [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd]] császár ezért elkobozta a város vagyonát és elvette a városi kiváltságait. Hradec kapott egy királyi bírót, aki a király nevében adók megtérítésére kötelezte a lakosságot. [[1562]]-ben a városi vagyon egy részét Hradec visszanyerte, azonban vezető szerepét a régióban elveszítette. A várost a nehéz gazdasági helyzetből peclinoveci Ceyp Martin prágai prímás hozta ki. 30 éves működése alatt reneszánsz stílusban átépítette a városházát, új iskolákat építtetett, az ő nevéhez fűződik a Prágai kapu és a Fehér torony megépítése. A Fehér torony egyébként azóta is Hradec jelképe. Ceyp segítségével a hradeci latin iskolák színvonala is növekedett, több jelentős tanárt hívott meg rektornak, köztük prachovi Kochan Bálintot, Vodňanský Kampanus Jánost. A város jeles szülöttei közé tartozó lvovicei Lvovicky Gyprián és elbinki Plácel Vencel is ebben az időben éltek. A [[harmincéves háború]] alatt a császári helyőrség elhelyezése, később a svéd megszállás és végül a [[jezsuiták]] megérkezése és az erőszakos rekatolizáció sok szenvedést okozott a városnak. A folytonos háborúskodás nemcsak az adók növekedését hozta maga után, hanem a város művészeti értékei, több háza és épülete is elpusztult. A terebélyes elővárosok az erődítések építése és a tűzvészek miatt teljesen megsemmisültek.