„Pascal (programozási nyelv)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.5.2) (Bot: következő módosítása: sl:Paskal (programski jezik) |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{Programozási nyelv infobox
| név = Pascal
| logó =
| paradigma = [[imperative programming|imperatív]], [[structured programming|struktúrált]]
| típus = [[type system#Static typing|statikus]], [[type system#Strong and weak typing|erősen típusos]], [[type system#Safely and unsafely typed systems|biztonságos]]
| implementations = [[CDC 6000]], [[ICT 1900 series|ICL 1900]], [[Pascal-P]], [[PDP-11]], [[PDP-10]], [[IBM System/370]], [[Hewlett-Packard|HP]], [[GNU]]
| dialektus = [[Borland]], [[Turbo Pascal]], [[UCSD Pascal]]
| megjelent = 1970
| tervező = [[Niklaus Wirth]]
| kiindulási nyelv = [[ALGOL W]]
| befolyásolt nyelvek = [[Ada (programozási nyelv)|Ada]], [[Component Pascal]], [[Java (programozási nyelv)|Java]],<ref>«We looked very carefully at Delphi [[Object Pascal]] and built a working prototype of bound method references in order to understand their interaction with the Java programming language and its APIs.» <br>«Our conclusion was that bound method references are unnecessary and detrimental to the language. This decision was made in consultation with Borland International, who had previous experience with bound method references in Delphi [[Object Pascal]].» [http://java.sun.com/docs/white/delegates.html White Paper.About Microsoft's "Delegates"], java.sun.com</ref><ref>{{cite web|url=http://www.fscript.org/prof/javapassport.pdf|quote=The project went ahead under the name "green" and the language was based on an old model of [[UCSD Pascal]], which makes it possible to generate interpretive code|title=History of Java|work=Java Application Servers Report|author=TechMetrix Research|year=1999}}</ref><ref>[http://queue.acm.org/detail.cfm?id=1017013 A Conversation with James Gosling]</ref> [[Modula]], [[Modula-2]], [[Oberon (programozási nyelv)|Oberon]], [[Oberon-2 (programozási nyelv)|Oberon-2]], [[Object Pascal]], [[Oxygene (programozási nyelv)|Oxygene]]
}}
A '''Pascal''' az [[általános célú programozási nyelv|általános célú]] [[programozási nyelv]]ek közé tartozik. Sok helyen még mindig ezen tanítják a programozást, hiszen a szintaxisa egyszerű, könnyen érthető, ennek ellenére hatékony eszközt ad használója kezébe. Legelterjedtebb megvalósítása a Borland cég által készített [[Turbo Pascal]], melynek segítségével [[DOS]]-os alkalmazásokat készíthetünk, amelyek bármely verziószámú Windowson is képesek futni.
142 ⟶ 155 sor:
* [http://pascal.lap.hu/ Pascal.lap.hu - linkgyűjtemény]
{{Főbb programozási nyelvek}}
== Referencia ==
{{reflist}}
[[Kategória:Imperatív programozási nyelvek]]
| |||