„Zsupán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Latin –> latin nyelv |
||
1. sor:
A '''zsupán''' egy źupa (járás) elöljárója a középkorban a déli és nyugati [[szláv népek|szláv]]oknál (a kifejezést valószínű az [[avarok]]tól vették át). A szlovénoknál először [[777]]-ben említik, a [[13. század]]ban egy-egy települést, vagy településcsoport elöljárója. A [[lengyelek]]nél és a [[csehek]]nél a 13. századig létezett ez a tisztség. Az első [[Bolgár Birodalom]] zsupánjai valószínűleg a szláv településterületeket igazgatták. [[Horvátország]] a kora középkorban 11 zsupánságra oszlott.
A [[12. század]]tól a [[latin nyelv|latin]] forrásokban a szót a comes kifejezés váltotta fel. A źupa a [[21. század]] elején a plébánia szinonimája. A [[Magyar nyelv|magyar]] [[ispán]] (latinul mindig comes) tisztségnek is a zsupán volt az előzménye. Egyes vélemények szerint a szó átvétele a helyi szláv igazgatás bizonyos elemeinek átvételét jelzi. [[Szerbia|Szerbiában]] a zsupáni cím a [[10. század]]tól adatolt. Ráco (Raska) uralkodói a [[11. század]]tól a nagyzsupán címet használták [[1217]]-ig, István nagyzsupán megkoronázásáig. A szerb főurak és részfejedelmek fiait a [[14. század]]ig zsupánnak (latin comes, patronus, baro) hívták. A źupa a Nemanjida-uralkodók idején [[közigazgatás]]i és [[adó]]zási egység lett, tágabb értelemben a megművelt földet jelentette. Boszniában a 14. század végétől a zsupán felelt az adók behajtásáért, a hadak ellátásáért és a jobbágyok szökésének megakadályozásáért. A 14. században az egyes źupákat Szerbiában és [[Bosznia|Boszniában]] is várak fennhatósága alá helyezték.
[[Kategória:Méltóságok]]
| |||