„Aldo Moro” változatai közötti eltérés

Fiatal korában az [[Olasz Katolikus Egyetemek Szövetsége]] és a [[Katolikus Diplomások Mozgalma]] nevű szervezetek elnöke volt. A [[második világháború]] után az [[Alkotmányozó Nemzetgyűlés]] tagja lett, majd később is képviselő maradt. Több kormánytisztséget is betöltött, többször volt miniszter (első miniszterelnöksége előtt előbb igazságügyi, később közoktatási, majd külügyminiszter). 1963 decemberében alakított először kormányt, amelyben az [[Olasz Szocialista Párt]] is részt vett. Harmadik miniszterelnöksége után még kétszer betöltöttetöltötte be a külügyminiszteri pozíciót is.

Aldo Moro a [[második világháború]] utáni [[Olaszország]] egyik leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfője volt. [[1976]]-tól a [[DCkereszténydemokrata|kereszténydemokraták]] elnökeként az egyik legbefolyásosabb olasz politikusnak számított, és elrablása pillanatában éppen arra készült, hogy szakítva a [[második világháború]] óta tartó politikai hagyománnyal, bevonja az egyik legerősebb olaszországi pártot – a [[Olasz Kommunista Párt|kommunista pártot]] – a kormányt támogató parlamenti többségbe.

Aldo Morót [[1978]]. [[március 16.|március 16-án]] rabolta el a [[Vörös Brigádok]] nevű olasz kommunista terrorszervezet. 54 napig tartották fogva, ami alatt a brigádok titkos tárgyaláson halálra ítélték, majd a hatóságoktól az életéért cserébe 16 brigádos szabadon bocsátását követelték. Mindhiába,Aldo ezért golyó által kivégezték,Moro holttestét [[Róma]] belvárosában hagytáktalálták meg egy parkoló autó csomagtartójában, [[1978]]. [[május 9.|május 9-én]] és erről telefonon értesítették a hatóságokat. Egyes vélekedések szerint az olasz politikai elit „történelmi kompromisszumot” ellenző része szándékosan maradt tétlen, hogy így szabaduljon meg egyik legnagyobb politikai ellenfelétől.