„Liquid Tension Experiment” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Automatikus szövegcsere (- szerű +-szerű) |
a clean up, replaced: *[ → * [ AWB |
||
14. sor:
== Pályafutás ==
A [[Dream Theater]] 1997-ben megjelenő ''[[Falling into Infinity]]'' albumát követően a zenekar tagjai időt szenteltek az egyéb projekteknek is, így [[Mike Portnoy]] kiadói javaslatra hozta létre a Liquid Tension Experiment-et. Az új zenekar lehetőségét két producer, Pete Morticelli és [[Mike Varney]] vetette fel a dobosnak<ref name="rockbazis.hu">{{cite web |url=http://rockbazis.hu/?q=node/446 |title=Liquid Tension Experiment biográfia |accessdate=2011-03-09 |format= |work=}}</ref>, aki ezt követően összeállított egy listát, azon zenészek névsorával akikkel szívesen dolgozna együtt.
Portnoy a ''Liquid Drum Theater'' című DVD-jén, azt nyilatkozza, hogy gitárosként eredetileg olyan nevek szerepeltek a listán, mint [[Dimebag Darrell]], [[Steve Morse]], vagy a [[Fates Warning]] gitárosa [[Jim Matheos]]. Portnoy az eredeti koncepció szerint egy olyan zenekart akart létrehozni, melyben egyetlen Dream Theater zenész sem szerepel, de eredeti elképzeléseit hamarosan megváltoztatta, és [[John Petrucci]]-nak adta át a gitáros posztot. Petrucci-t Portnoy-hoz hasonlóan szintén megkereste a [[Magna Carta Records|Magna Carta]] kiadó, hogy szervezzen maga köré egy új zenekart. Kettejük találkozása után [[Jordan Rudess]] lett a billentyűs, akit már korábban is megpróbáltak rábeszélni, hogy csatlakozzon a Dream Theater-hez. Rudess korábban megfordult a [[Dixie Dregs]]-ben, de szólólemezeket is adott ki, valamint dolgozott [[Rod Morgenstein]]-nel is.
A basszusgitárosi posztot illetően [[Billy Sheehan]] neve is felmerült, de végül arra a [[Tony Levin]]-re esett a választásuk, aki korábban a [[Pink Floyd]], a [[King Crimson]] és [[Peter Gabriel]] mellett, számtalan előadóval dolgozott együtt. Levin nemcsak basszusgitáron, hanem [[Chapman Stick]]-en és nagybőgőn is játszott, a Liquid Tension Experiment-ben.
20. sor:
A négyes 1997. szeptemberében stúdióba vonult, hogy rögzítse a debütáló nagylemezt. Az 1998. március 10.-én a [[Magna Carta Records|Magna Carta]] által kiadott lemez felvételei mindössze öt napig tartottak, producerként pedig maga a zenekar lett feltüntetve. A ''[[Liquid Tension Experiment (album)|Liquid Tension Experiment]]'' címet kapott, teljesen instrumentális lemezen a Dream Theater-szerű [[progresszív metal]]t, [[fúziós jazz]] hatásokkal bővítették, miáltal a dalokban minden tag elég lehetőséget kapott virtuózitása demonstrálására. A korongot lelkes kritikák fogadták, mind a közönség, mind a kritika részéről.
A debütáló anyag irányvonalát folytatta a második lemez is a ''[[Liquid Tension Experiment 2]]'', melyet szintén lelkesen fogadtak a rajongók és a kritikusok egyaránt. A megjelenést követően néhány koncertre is sor került [[New York]]-ban, [[Philadelphia]]-ban és [[Los Angeles]]-ben.
A második lemez készítése közben Petrucci több napot is kihagyott a közös [[jam (zene)|dzsemmelésekből]], hogy idejét feleségével és újszülött kislányával tölthesse<ref
[[Fájl:TonyLevin2.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Tony Levin egyaránt szerepelt a Liquid Tension Experiment a Liquid Tension Trio és a Liquid Tension Trio 2 formációkban is. A fotó a 2008-as Nearfest koncerten készült ahol a Liquid Tension Experiment-tel lépett fel. Nemcsak basszusgitáron, de nagybőgőn és a kétkezes tapping technika által megszólaltatható hangszeren a Chapman Stick-en is játszott az együttes tagjaként.]]
2007-ben azonban újra összeállt a zenekar, hogy fellépjenek a világ egyik legrangosabb progresszív zenei fesztiválján a [[NEARfest]]-en. Ezt követően bejelentették, hogy az együttes 10 éves fenállásának alkalmából további koncerteket is adnak, valamint megjelent a ''[[Spontaneous Combustion]]'' is, melyre a trió felállás miatt a Liquid Trio Experiment név került fel. Petrucci hiánya miatt a korong egy [[jazz]]esebb irányba mozdult el, mely csak a fanatikus rajongóknak nem okozott csalódást. A lemez ugyanis a két korábbi koronggal ellentétben teljes mértékben a zenészek improvizációira épül, mellőzve a korábban megszokott emlékezetes momentumokat<ref>{{cite web |url=http://www.hardrock.hu/?q=node/4671 |title=Liquid Trio Experiment:Spontaneous Combustion lemezkritika |accessdate=2011-03-09 |format= |work=}}</ref>.
2009-ben több koncertanyag is megjelent a Liquid Tension Experiment-től, többek között egy DVD-t is tartalmazó box szett is, melyre két koncert anyaga került fel<ref>{{cite web |url=
2009-ben a Liquid Trio Experiment is új anyaggal rukkolt elő, azonban a Spontaneous Combustion lemezzel szemben nem a Levin-Potnoy-Rudess hármas volt hallható, hanem a Levin-Portnoy-Petrucci trió. A ''[[When the Keyboard Breaks: Live in Chicago]]'' című koncertanyag rögzítése közben Rudess felszerelése felmondta a szolgálatot, így hármasban játszották végig a koncertet<ref>{{cite web |url=http://www.hardrock.hu/?q=node/8644 |title=Liquid Trio Experiment:Amíg javítják a billentyűket...|accessdate=2011-03-09 |format= |work=}}</ref>. Az anyag Liquid Trio Experiment 2 néven jelent meg. A koncerten [[Charlie Benante]] ([[Anthrax (együttes)|Anthrax]]) is megjelent a dobok mögött, ezidőalatt [[Mike Portnoy]] a basszusgitárt kezelte.
63. sor:
==Külső hivatkozások==
* [http://www.obnoxiouslisteners.com/profile/liquid-tension-experiment/ Obnoxious Listeners: Liquid Tension Experiment]
[[Kategória:Progresszívmetál-együttesek]]
| |||