„Koronakisülés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a linkek, formázás |
A bevezető rész bővítése |
||
3. sor:
A '''koronakisülés''' (vagy '''csendes kisülés''') az [[elektromos áram]] egy megjelenési formája, amely normál atmoszferikus [[nyomás]]ú [[gáz]]okban jön létre, erős, inhomogén [[elektromos tér]] jelenlétében (amit többnyire [[nagyfeszültség]] kelt), ha a feszültség[[gradiens]] az elektromosan töltött felület egy pontján meghaladja a gáz [[ionizáció]]jához szükséges, az adott konkrét körülmények között érvényes értéket, de nem haladja meg az [[átütési feszültség]]et (ez utóbbi esetben „hangos” kisülés: szikrázás vagy [[elektromos ív]] jön létre).
A koronakisülés során a közvetlen környezetben lévő gáz ionizálódik, [[Elektromos vezetés|elektromosan vezetővé]] válik, ún. „hideg [[plazma]]” jön létre; a távolabbi gáz eredeti állapotában marad. Jellemző kísérőjelenség a halvány, derengő (a földi légkörben a polaritástól függő kékesfehér vagy pirosas színű, a leggyakrabban csak sötétben látható) fény és a sziszegő, halkan sercegő hang. A legenyhébb esetekben a fényhatás szinte teljesen eltűnik, és csak a sercegő hang marad. Konkrét megjelenésének jellemzői függenek a környezet páratartalmától, az elektródák alakjától, a polaritástól, a frekvenciától, az elektródák közötti rés nagyságától és a gáz összetételétől. Nem csak látható (illetve hallható) megnyilvánulása van, észlelhető rádiófrekvenciás zavar formájában is, amit a nagyfeszültségű távvezetékek mentén éppen az ilyen hibák felderítéséhez használnak fel (a távvezetékeknél a jelenség energiaveszteséggel jár, és további hibák okozója lehet).
Elektromos jellemzői a viszonylag nagy [[elektromos feszültség]] mellett kialakuló kis [[áramerősség]], valamint a szikrázás hiánya. (ezzel szemben az elektromos szikra éles, vakító fénnyel és erős hanggal jár - lásd pl.: [[villám]]). Szikrázás vagy elektromos ív akkor jön létre, ha a nagy feszültséggradiens miatt létrejövő elektromosan vezető gáz annyira kiterjed, hogy az elektródák közötti teret teljesen kitölti.
| |||