„Barents-tenger” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozások: clean up, replaced: {{Commons| → {{commonskat| AWB |
bőv. |
||
3. sor:
[[Fájl:Barents Sea map.png|bélyegkép|jobbra|250px|A Barents-tenger térképe]]
A '''Barents-tenger''' a [[Jeges-tenger]]
Nevét a holland [[Willem Barents]] tengerészről kapta.
Területe mintegy {{szám|1424000}}km². Közepes mélysége 222 m, legmélyebb pontja mintegy 600 m. Vizének sótartalma 34‰.
A Barents-tenger déli része jégmentes marad egész évben az [[Észak-Atlanti áramlat]]nak köszönhetően, ezért itt kikötők működnek az orosz [[Murmanszk]]ban és a norvég [[Vardø]]-ban. Szeptember környékére általában teljesen jégmentessé válik a tenger.▼
== Éghajlata ==
A Barents-tenger az [[Északi Jeges-tenger]] legenyhébb éghajlatú része. Délnyugati része az [[Észak-atlanti áramlás]] fűtő hatása miatt egyáltalán nem fagy be, [[Novaja Zemlja]] partvidékét azonban az év háromnegyedében jégpáncél borítja.
== Természetföldrajzi viszonyai ==
Tőle nyugatra a [[Norvég-tenger]], keletre a [[Kara-tenger]], északra a Jeges-tenger fő medencéje található. A [[Pecsora]] folyó torkolatvidékén kialakult egy kis, pontosan el nem határolható melléktengere; gyakran a [[Fehér-tenger]]t is a Barents-tenger melléktengerének tekintik. Fenekét, a [[jégkorszak]]i folyamatok nyomait őrző, változatos domborzatú [[Barents-self]]et a [[Murmanszki-selfhát]] két részre osztja.
▲A Barents-tenger déli része jégmentes marad egész évben az [[Észak-Atlanti áramlat]]nak köszönhetően
A Barents-tengerben háromfajta víztömeg találkozik:
== Élővilága ==
Az Észak-atlanti áramlat miatt ebben a tengerben
A
== Gazdaságföldrajza ==
A Barents-tenger halászata nagyon fontos Oroszországnak és Norvégiának egyaránt
A [[téli háború]]ig [[Finnország]]nak is volt kikötője [[Petsamo]]nál.▼
▲Legfontosabb kikötője az orosz [[Murmanszk]], ugyancsak fagymentes a norvég [[Vardø]]. A [[téli háború]]ig [[Finnország]]nak is volt kikötője [[Petsamo]]nál.
Oroszország a kiselejtezett haditengerészeti nukleáris reaktorok és hulladékok lerakóhelyévé tette a Barents-tengert a [[hidegháború]] alatt, és ez
▲* meleg, sós víz az észak-atlanti áramlásból (hőmérséklete >3 °C, sótartalom >35)
▲* hideg, sarki eredetű víztömeg (hőmérséklete < 0 °C, sótartalma <35)
▲* meleg, alacsony sótartalmú parti vizek (hőmérséklete >3 °C, sótartalom <34,7)
== Források ==
▲Az Észak-atlanti áramlat miatt ebben a tengerben az élőlények száma magasabb, mint a hasonló szélességen található többi tengerben.
▲A fitoplanktonok tavaszi virágzása hamar megkezdődik a jéghatár mentén, mert az olvadó jégből származó friss víz réteget képez a tenger felszínén, melyben kiváló körülményeket találnak. A [[fitoplankton]]okat megeszik a [[zooplankton]]ok, és a [[krill]]ek, ezeket pedig az [[atlanti tőkehal]], [[sarki tőkehal]], [[bálna|bálnák]], [[csuklyás hal]]ak fogyasztják. A csuklyás hal a legfontosabb tápláléka sok ragadozó fajnak, például az atlanti tőkehalnak, a [[fókák]]nak, és a tengeri madaraknak.
* {{MNL|3|257}}
▲A Barents-tenger halászata nagyon fontos Oroszországnak és Norvégiának egyaránt. Főként az atlanti tőkehalat halásszák.
▲Oroszország a kiselejtezett haditengerészeti nukleáris reaktorok és hulladékok lerakóhelyévé tette a Barents-tengert a [[hidegháború]] alatt, és ez óriási veszélyt jelenthet az ottani élővilág számára.
== Külső hivatkozások ==
| |||