„Bűncselekmény” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Magyarországon: dupla ki |
|||
18. sor:
=== Magyarországon ===
[[Magyarország]]on csupán a 19. század végén alakult ki a bűncselekmény fogalma, előtte a [[középkor]]i eredetű fogalomrendszer volt érvényben. Az 1878-as első magyar büntető törvénykönyv, a [[Csemegi-kódex]] a ''Code Pénal'' megoldását követte. A magyar dogmatikusokat is ugyanazok a problémák foglalkoztatták, mint német társaikat, így került kidolgozásra a tényállástan, részben a német [[dogmatika]] hatására, amely később a magyar dogmatika legkidolgozottabb területe lett. A 20. század elején kezdődött meg a bűncselekmény fogalmának tényleges kidolgozása, amelyeket a tudomány két csoportra oszt: az egyik szerint a bűncselekmény jogellenes és büntetendő cselekmény, míg a másik a bűnösséget is beépítette a meghatározásba. Kriminálszociológusok megpróbálták a társadalomellenességet is beépíteni, ám ez nem járt sikerrel, helyette az 1930-as években a tényállásszerűséget próbálták bevonni a fogalomba. A [[második világháború]] után azonban a német dogmatika jelentősége csökkent, helyette a szovjet jogtudomány került előtérbe. Ekkor került elő a társadalomra veszélyesség került elő, mint új fogalom. Kezdetben megpróbálták a klasszikus fogalmat megőrizni, kisebb kiegészítésekkel, ám az általános törvényi tényállás központi szerephez jutása zavarokat okozott, így szükség volt a fogalom átalakítására. A jogellenesség helyét átvette a társadalomra veszélyesség, előbbit pedig a tényállásszerűségbe építették be.<ref>{{Opcit|n=Görgényi–Gula–Horváth–Jacsó–Lévay–Sántha–Váradi|o=123–124}}</ref>
== Források ==
|