„Viking–1” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Phobos –> Phobosz (hold)
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Vulkán –> Tűzhányó
115. sor:
A küldetés kibővített (terven felüli) része, [[1976]]. [[december 14.|december 14-én]] kezdődött, amint a bolygó előkerült a [[Nap]] takarásából. Ennek keretében a pálya marsközelpontját 300 km-re vitték le a kezdeti 1500-ról. Ezzel nagymértékben javítottak a készíthető fényképek felbontásán. Később fokozatosan, keringésről keringésre emeltek a marsközelponton és a marstávolponton is. Végül, mielőtt a szonda végképp elfogyasztotta volna a rendelkezésre álló, pályakorrekciókra használt hajtóanyagot, a pályát 320x56 000 km-re alakították át. Ezen a pályán maradva a Viking–1 2019-ig maradhat a bolygó körül úgy, hogy nem lép be az atmoszférába, és nem zuhan le a felszínre. A manővereket [[1980]]. [[augusztus 7.|augusztus 7-én]] fejezték be, addig 1489 keringést végzett az űrszonda, ezt tekintjük a küldetés végének.
 
A keringések során – a két orbiter képeit összesítve – 52 000 fotó készült, ezekkel a bolygó felszínének 97 százalékát sikerült lefedni. A földi [[kémműhold]]ak előző generációját jelképező fotótechnikával az egész bolygót befogó képeken 300 méter körüli, míg a marsközelponton való áthaladáskor készített közelképeken 8 méter körüli felbontóképesség volt elérhető. A globális lefedettséget biztosító képeken hatalmas [[kanyon]]rendszerek, kiszáradt folyóvölgyek bontakoztak ki, a becsapódásos [[Becsapódási kráter|kráterek]] és a gigantikus [[vulkánTűzhányó|vulkánok]]ok mellett. A Viking orbiterek legnagyobb eredménye ez az átfogó információtömeg a Marsról.
 
A keringő egységek a fényképezés során egyedi felfedezéseket is tettek. A Viking–1 egyik ilyen nagy [[sajtóvisszhang]]ot keltő felvétele a [[Marsi Arc]] volt. A Marsi Arc egy másfél kilométer átmérőjű hatalmas sziklatömb, amelyet már [[1976]]. [[július 25.|július 25-én]], a küldetés legelső szakaszában fotózott a szonda a Cydonia nevű területen. A Marsi Arc a Földről is megfigyelhető, sok találgatásra okot adó képződmény. Sokak szerint értelmes lények által faragott szoborfejről van szó, ám ezt később a Mars Global Surveyor sokkal jobb felbontású kameráinak felvételei cáfolták.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Viking–1