Wikipédia

„Számítástudomány” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
14. sor:
Néhány kialakulóban lévő alága, elméletcsoportja <ref>[http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=q5dxeF43oNYs+aPLmkVFwA**?id=55311&type=22&_v=Tasnadi_Attila_Szamitastudomany_gazdasaginformatikusoknak Tasnádi Attila: Számítástudomány gazdaságinformatikusoknak | bookline<!-- Robot generálta cím -->]</ref>:
* [[kiszámíthatóságelmélet]], rekurzióelmélet: ez egyes függvényeknek, műveleteknek más függvényekkel való kiszámíthatóságával foglalkozik, tekinthető a számításelmélet egy olyan ágának vagy testvérterületének is; mely Turing-gépek és automaták helyett hagyományos matematikai fogalmakra (függvény, generált struktúra stb.) alapoz. E terület úttörője [[Stephen Cole Kleene]] volt (érdekesség, hogy tekinthető a [[matematikai logika]] részének is) <ref>[http://www-gap.dcs.st-and.ac.uk/~history/Mathematicians/Kleene.html (ld. angolul)]</ref>.
* automataelmélet <ref name="ralston" />, számításelmélet, (vagy bonyolultságelmélet): [[formális nyelv]]ek, formális nyelvtanok és [[absztrakt automata|automaták]] elmélete: ide sorolhatóak a [[generatív nyelvtan]]ok, általánosabban a [[produkciós rendszerek]], az automatatípusok által generált és/vagy elfogadott nyelvek vizsgálata, az egyes automatatípusok összehasonlítása; ennek az alágnak rengeteg fontos kutatója volt mind nyugaton, mind a [[Szovjetunió]]ban; fontos terület a [[Turing-gép]]ek és hasonló automaták elmélete, mégpedig az ezek által futtatott [[algoritmus]]ok idő-és memóriaigényének vizsgálata, központi problémája a hatékonysági vagy bonyolultsági osztályok (P, NP stb.) közti kapcsolatok megállapítása, illetve az indeterminisztikus algoritmusok vizsgálata és alkalmazása;
* absztrakt adatszerkezetek elmélete <ref name="USNRCCetc" />: ide tartozik a [[gráfelmélet]]i algoritmusok vizsgálata (keresési problémák; s például a [[matroid]]ok alkalmazása az ilyesfajta problémákra), az informatika bizonyos alapfogalmainak ([[adatszerkezet]]ek) matematikai leírása;
* [[formális szemantika]]: ez a [[fordítóprogram]]ok különböző formális nyelvtanokkal való leírásának matematikai elméletéből nőtte ki magát, fontos szerepet játszanak benne az attribútumnyelvtanok és rekurzív nyelvtanok elmélete (például), vagy például a logikai programozás elméleti leírása;
* logikai tervezés és optimalizálás <ref name="ralston" />: ez a hagyományosan mérnöki tudomány a számítógép-tudomány absztrakt modelljeinek tanulmányozásával egyidőben alakult ki, nagyrészt tőlük függetlenül, logikai áramköröket ugyanis nemcsak számítógépekben, hanem egyszerűbb automatákban is használnak. Az áramkörök tervezésével és optimalizálásával foglalkozik.
* mesterségesintelligencia-kutatás <ref name="ralston" /> (pontosabban ennek matematikai alapjai): az az algoritmusok hatékonyságát azok önállóságának, önműködésének szempontjából vizsgálja; ez az elmélet a számítógép-tudomány, az informatika és a kognitív tudomány érdekes határterületeiből nőtt össze és ki;
 
== Hivatkozások ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Számítástudomány”