„Hozzáférhetőségi heurisztika” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Retorika kategória hozzáadva (a HotCattel) |
kis formázás |
||
1. sor:
▲Az '''hozzáférhetőség heurisztika''' melyet gyakran neveznek ''elérhetőség heurisztikának'' is kimondja, hogy egy esemény elképzelhető okait, bekövetkezésének valószínűségét, illetve annak gyakoriságát sokszor az alapján ítéljük vagy becsüljük meg, hogy milyen könnyen jutnak eszünkbe a hozzá kapcsolódó [[Emlékezet|emlékeink]], tapasztalataink. Esetleg az adott esetben az eseménnyel kapcsolatos példák. Tehát, mivel könnyen felidézhetőek ezek az [[Információ|információk]], akár extrém voltuk miatt, vagy csak mert sűrűn hallunk róluk, egy hasonló esemény előfordulását lehetségesebbnek fogjuk tartani, mint amilyen az valójában.
Ez a [[Heurisztika|heurisztika]] kihathat a benyomásaink kialakulására is. A benyomásaink kialakulását befolyásolják a látható jelek ([[Testbeszéd|testbeszéd]], [[Viselkedés|viselkedés]] stb.). Ezek minél könnyebben felidézhetőek, illetve minél könnyebben észlelhetőek, annál valószínűbb a befolyásoló hatásuk.
==
▲*Visszaemlékezés könnyűsége
Az egyik ilyen forrása a torzításnak a „visszaemlékezés könnyűsége”. Például, ha mondjuk gyilkosság elkövetéséről többet hallunk a híradóban, mint betörésről, akkor azt gondoljuk, hogy általában több gyilkosság történik, mint betörés. Minél frissebbek, és minél élénkebben élnek bennünk ezek a példák, annál jobban befolyásolják döntésünket.
*
A másik lehetséges forrás a „visszakeresés könnyűsége”. Minél egyszerűbb utánanézni/utánakeresni egy adatnak, annál nagyobb jelentőséget tulajdonítunk neki. Akár a [[Emlékezet|memóriánkban]] keressük, akár külső forrásra hagyatkozunk Például könnyebb a szobák méretét nagyságrendekben tárolni, mint négyzetméterre átszámolva, így könnyebb visszakeresni - „a mi nappalink akkora mint a fürdőszoba nálatok”
* Feltételezett oksági kapcsolat
A harmadik forrás a „feltételezett oksági kapcsolatok”. Gyakran oksági kapcsolatot feltételezünk abban az esetben, ha két esemény együttes bekövetkezésének példái könnyen felidézhetőek. Például „a [[Zene|zenészek]] előbb nyúlnak [[Drog|drogokhoz]], mint bárki más” (Gyakrabban kerül a média figyelmének középpontjába egy híresség droghasználata, mint egy átlagemberé.) Az így kapott következtetés természetesen csak torzítás, hiszen szélesebb körű [[Kognitív tudomány|kognitív feldolgozásra]] lenne szükség a valós eredményhez.
== Referenciák ==
* Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége, Typotex, 2007, 420. o.▼
* Sterbenz Tamás: Korlátozott racionalitás a sportmenedzseri döntésekben, Doktori (phd) értekezés, Sopron, 2007
▲*Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége, Typotex, 2007, 420. o.
* [http://www.filozofia.bme.hu/sites/default/files/anyagok/892/ETM-04_.ppt Meggyőzéstechnika]▼
▲*Sterbenz Tamás: Korlátozott racionalitás a sportmenedzseri döntésekben, Doktori (phd) értekezés, Sopron, 2007 letölthető: *http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Kepzes_doktori/2007/2007_SterbenzTamas_d.pdf
* [http://www.filozofia.bme.hu/orak/1311 Meggyőzéstechnika - mg-6_tarsas-vilag_attribucio.ppt]▼
▲Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Filozófia és Tudománytörténet tanszék - Meggyőzéstechnika tárgy:
▲*www.filozofia.bme.hu/sites/default/files/anyagok/892/ETM-04_.ppt
▲*http://www.filozofia.bme.hu/orak/1311 - mg-6_tarsas-vilag_attribucio.ppt
[[Kategória:Retorika]]
| |||