„Argumentum ad nauseam” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Az ad nauseam-technika példái: alcím |
→Az özvegyasszony és a bíró (Lukács evangéliuma): A bibliai idézetet kicseréltem modernebb fordításra, de az egyik helyen meghagytam a régit is, mert illik a cikk mondanivalójához |
||
8. sor:
=== Az özvegyasszony és a bíró (Lukács evangéliuma)===
Az '''ad nauseam''' külön alkalmazva azt is jelentheti, ha valamit nagyon sokáig („a rosszullétig”) forszíroz valaki. Például a „a témát ''ad nauseam'' ismételgette”, azaz olyan hosszasan, hogy már mindenkinek a tűréshatárát kikezdte. A módszer egy klasszikus (és az értelmezési kerettől függően nem föltétlenül negatív) példáját az [[Evangélium]]okban találjuk, [[Jézus]] ráadásul meglepő módon a szüntelen imádkozásról mondja a példázatot (
{{horgony|Ceterum censeo}}
===Ceterum censeo===
A történelem talán leghíresebb ilyen érvelése az öreg [[Idősebb Cato|Marcus Porcius Cato]] nevéhez fűződik, aki rendre így fejezte be a beszédeit azok tartalmától függetlenül: „Cēterum censeo Carthāginem dēlendam [ti. esse]”<ref>[[Caius Plinius Caecilius|Plinius Maior]], ''[[Naturalis historia]],'' 15,20,74–76.; [[Plutarkhosz]], ''Párhuzamos életrajzok, Ariszteidész – Marcus Cato,'' 27,1 – Máthé Elek fordításában lásd: [http://mek.oszk.hu/03800/03892/html/02.htm#26 Magyar Elektronikus Könyvtár]; [[Florus]], ''Epitome,'' 1,31.</ref>, vagyis „egyébként pedig szerintem Karthágót a földdel kellene egyenlővé tenni”, és ennek (állítólag) nem kis szerepe volt a [[harmadik pun háború]] kitörésében – illetve inkább a mértékadó körök meggyőzésében, a kellő talaj előkészítésében. A '''ceterum censeo''' külön alkalmazva azóta is szinonimája az efféle ''argumentatio ad nauseam''nak.
|