„Melkart” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
mellényúltam, még nem akartam elmenteni
folyt
1. sor:
{{építés alatt}}
[[Kép:Herakles-Melqart, inizi V sec. a.C., da Cipro.JPG|thumb|right|260px|Melkart mint [[Héraklész]], szobor [[Türosz]]ból]]
'''Melkart''' ([[héber írás|héber]] <big>מלכקרת</big>) a [[föníciaiak]] egyik istensége. Neve funkciójából fakad: ''Milk-qart'' azt jelenti „a város királya”, a népek védelmezője és irányítója, „az Ég tüze”, a vadász. A név azonban még korábbi, [[akkád nyelv|akkád]] eredetű, eredetileg ''Milqartu'' és valószínűleg nem önálló istenség volt, hanem különböző városvédő istenek jelzője. [[Fönícia|FöníciábanMoloch]] legnagyobb(szintén kultusza''mlk'') párhuzamai miatt az [[Türoszókori Egyiptom|egyiptomi]]ban volt,[[Resef]] aholés a [[Aseramezopotámia]],i [[Büblosz|GublaNergal]] úrnőjeistenekhez fiakéntis tisztelték. Mind Melkarthasonlítják, mind Aserade [[ugaritApollón]]inal közvetítésselis jutottvannak Föníciábahasonlóságok. A[[Fönícia|Föníciában]] névlegnagyobb néha keveredikkultusza [[BaálTürosz]]ban nevévelvolt, mivelahol „aaz egész város királya”egy helyettősi néhaMelkart-templom „aköré városszerveződött. ura”Itt ''(Milk-Baˁal)''[[Asera]], szerepel[[Büblosz|Gubla]] aúrnője feliratokbanfiaként tisztelték. MelkartnakKarthagóban napistenia szerepköreMelkart-templom isa voltfellegvár legmagasabb pontján állt.
 
Mind Melkart, mind Asera [[ugarit]]i közvetítéssel jutott Föníciába. A név néha keveredik [[Baál]] nevével, mivel „a város királya” helyett néha „a város ura” ''(Milk-Baˁal)'' szerepel a feliratokban. Egyes esetekben kifejezetten Baált tisztelik Melkart néven, vagy Melkart a közvetítő Baál és a földi világ között. Melkartnak napisteni szerepköre is volt, éppúgy december 25-én ünnepelték újjászületését, mint a többi szoláris jellegű keleti isten, például [[Mithrász]] esetén.
A föníciai gyarmatvárosok terjedésével Melkart kultusza elterjedt a [[Földközi-tenger]] nyugati medencéjében. A [[punok]] településein több Melkart-templom ismert [[Karthago|Karthagótól]] [[Gadeira|Gadeiráig]]. A [[görögök|görög]] korban e helyi Melkartok jó része [[Héraklész|Héraklésszel]] azonosult.
 
A föníciai gyarmatvárosok sorozatos alapításával Melkart kultusza elterjedt a [[Földközi-tenger]] nyugati medencéjében. A [[punok]] településein több Melkart-templom ismert [[Karthago|Karthagótól]] [[Gadeira|Gadeiráig]]. A [[görögök|görög]] korban e helyi Melkartok jó része [[Héraklész|Héraklésszel]] azonosult. A gadeirai Melkart-templom nyolc könyök magasságú (körülbelül 4 méter) ércoszlopait [[Héraklész-oszlopai]]val is azonosítják, Türoszban teljes mértékben összeolvadt a két kultusz. Egy másik görög azonosítás [[Melikertész]]re mutat, akinek emlékére a hagyományok szerint az [[iszthmoszi játékok]]at alapították. Valószínűleg föníciai kereskedők versenyeztek Melkart tiszteletére és ebből lett a görög mítosz, ahol Melikertész a tengeri hajózás és kereskedelem védelmezője.
 
[[I. Hirám]] türoszi király idején (körülbelül az [[i. e. 10. század]], de ez a dátum [[Dávid zsidó király]] datálásától függ) új templomot emeltek Melkartnak Türoszban, amit azonban Baál-Hadadnak dedikáltak. Ez a templomalapítás a város újjáalapítását, újjászervezését jelképezte. Ekkortól került Türosz [[panteon]]jának élére Melkart. Az asszír fennhatóság alatt [[i. e. 694]]-től egy [[Abd-Melkart]] nevű kormányzó állt a város élén. Nevek tekintetében a pun ''Hamilkar'' is említendő, amelynek jelentése ''Melkart szolgálója'' és például [[Hamilkar Barkasz]] viselte.
 
[[III. Alexandrosz makedón király]] [[Héraklész (Alexandrosz fia)|Héraklész]] nevű fiának Melkart-Héraklész tiszteletére adta ezt a nevet.
 
== Lásd még ==
[[Melkart-sztélé]]
 
== Források ==
* Albert I. Baumgarten: ''The Phoenician History of Philo of Byblos'', E. J. Brill, Leiden, 1981. ISBN 9004063692
* Irad Malkin: ''A Small Greek World'', Oxford University Press, 2011. ISBN 9780199734818
* Maria Eugenia Aubet: ''The Phoenicians and the West'', Cambridge University Press, 2001. ISBN 0521795435
* Glenn S. Holland: ''Gods in the Desert'', Rowmann & Littlefield Publishers, USA, 2010. ISBN 9780742562271
* [http://www.kislexikon.hu/melkart.html Pallas nagylexikon]
* [http://magyarlexikon.com/isztmusi-jatekok/ Iszthmoszi játékok]
* [http://lexikon.katolikus.hu/M/Mitr%C3%A1sz.html Magyar katolikus lexikon]
* [http://www.ancient.eu.com/Melqart/ Ancient History Encyclopedia]
* [http://www.pantheon.org/articles/m/melqart.html Pantheon]
 
{{portál|ókor}}
 
[[Kategória:Természetfölötti lények a Bibliában]]
[[Kategória:Levantei istenek]]
[[Kategória:Napistenek]]
 
[[en:Melqart]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Melkart