„II. Lipót belga király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Személyes gyarmatbirodalma: stíl |
a →Személyes gyarmatbirodalma: typ |
||
58. sor:
Számos sikertelen afrikai és ázsiai próbálkozás után 1876-ban létrehozott egy társaságot, amely látszólag nemzetközi tudományos és emberbaráti tevékenységgel foglalkozott – ez volt az [[Association Internationale Africaine|Afrika Nemzetközi Társaság]].
1876-ban a társaság álcája alatt felbérelte a híres felfedezőt, saját személyes barátját, [[Henry Morton Stanley]]-t, hogy a Kongó folyásvidékét feltérképezze. Stanley expedíciója során számos szerződést aláíratott a helyi törzsi vezetőkkel, amelyekben azok földjüket Lipótnak adományozták. Ezután széles körű nemzetközi diplomáciai manőverek következtek, amelyek eredményeként az 1884-85-ös [[Berlini Konferencia]] végén 14 európai nagyhatalom és az [[Egyesült Államok]] elismerték Kongó önállóságát, a területet Lipót személyes felügyelete alá helyezték. [[1885]]. [[február 5.|február 5-én]] alakult meg a [[Kongói Szabadállam]] (később [[Belga Kongó]], majd a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]]), amelynek területe 76-szor nagyobb, mint Belgium. Lipót a területet közvetlenül uralta, az általa
A gyarmati közigazgatás költségeinek fedezésére és a király magánpénztárának gyarapítására hamarosan [[rabszolgaság|kényszermunkában]] kötelezték a helyieket, hogy [[gumi]]t és [[elefántcsont]]ot szolgáltassanak be a tisztviselőknek, a lakosságot kényszermunkában dolgoztatták az ültetvényeken, amelyeket nem ritkán lerombolt és felégetett falvaik helyén létesítettek. Amennyiben utasításaiknak nem tettek eleget, megkínozták, megerőszakolták, megcsonkították vagy megölték őket.
| |||