Az '''Atacama-árok,''' más néven a '''Peru–Chile árok''' [[óceáni árok]] a [[Csendes-óceán]] keleti részén, kb. 160 km-re [[Peru]] és [[Chile]] partjaitól. Hossza 5900 km, legnagyobb szélessége 64 km, területe kb. 590 000 km². Legmélyebb pontja 8065 méter a Richards-mélységnél. Az árok létrejöttét annak köszönheti, hogy a Nazca-lemez keleti pereme becsúszik a Dél-amerikai lemez alá.
Chile legmélyebb pontja az Atacama árok ami 7800 méter mély. Legmagasabb pontja az [[Ojos del Salado]] ami az [[Andok]]ban van. A szintkülönbség a két pont között több mint 14 ezer méter, pedig csak 300 kilométerre vannak egymástól. Az árkot [[szubdukció]] hozta létre.
Az Atacama árokban sok szinte minden érdekes vizi élőlény lakja.Még az akváriumi halfajokhoz is hasonlíthat egy-kettő.Itt találtak egy látványos fehér csigahalat ami feltehetőleg 6000 méter mélyen él.A tudósok ebből feltételezik,hogy az eddig megismertnél sokkal több faj
lakja az árkot mint ahogy eddig hitték az ottani zord körülmények ellenére.Ezek a halak ( akárcsak az emlősök ) imádják a cirógatást.
A baj csak az, hogy rettenetesen félénkek.Az izgalmas hír következtében tudósok expedíciót indíttattak az RRS James Cook tengerbiológusaival
új fajok találása érdekében.Ez egyenlőre egy 70cm-es fény segítségével vadászó tintahalat hozott napvilágra.
Sajnos ezt az izgalmas
földrajzi helyet nem ismerik eléggé.Ráadásul névrokona az Atacama sivatag is árnyékot vet rá.Az árok a két talán legkevésbé elismert helyet köti össze.Ez Peru és Chile.
