„Király Színház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
még |
linkek |
||
1. sor:
{{építés alatt}}
A '''Király Színház''' [[1903]]. [[november 6.|november 6-án]] nyílt meg a [[Király utca (Budapest)|Király u. 71.]] számú épületben. A színházat [[Beöthy László (színigazgató)|Beöthy László]] alapította, és már a működési engedély megszerzése komoly nehézségekbe ütközött.
A színház első bemutatója [[Huszka Jenő]] [[Aranyvirág]] című operettje volt, a valódi
<!--
Az Unió bukása után előbb Faludi Jenő, majd 1929 szept.-étől Lázár Ödön volt az ig. Lázár Ödönt Föld Aurél követte 1932. szept.-től 1934. szept.-ig. 1934. szep.-től 1935. szept.-ig Zoltán Ignác és Varga Sándor vezette a Király Színházat, majd Spitz Artúr ig. következett 1935. szept.-től 1936. febr.-ig. A rendkívüli sikersorozat azonban véget ért. A konjunktúra és a színvonal visszaesése a Király Színház lassú hanyatlását, majd 1936-ban bukását eredményezte. Az épület homlokzati részét 1941-ben lebontották. A Király Színház Beöthy igazgatása alatt élte fénykorát. A társ. tagjai voltak – többek között – Fedák Sári, Kosáry Emmy, Szamosi Elza, Lábass Juci, Medgyaszay Vilma, Somogyi Nusi, Biller Irén, Környei Béla, Rátkai Márton, Ráthonyi Ákos, Latabár Árpád. Nevezetes bem.-i: Jacobi Viktor Leányvásár, Sybill, Huszka Jenő Gül Baba, Lehár Ferenc A víg özvegy, Kálmán Imre Luxemburg grófja, A csárdáskirálynő, Bajadér, Szirmai Albert Mágnás Miska, Mézeskalács c. operettjei voltak. – Ir. Koch L.: A Király Színház műsora (1958).-->
| |||