„Robert Boyle” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: war:Robert Boyle |
arckép és kiegészítés |
||
1. sor:
[[Fájl:Robert Boyle 0001.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Johann Kerseboom:Robert Boyle portré]]
[[Fájl:The Sceptical Chymist.jpg|190px|thumb|right|''A kételkedő kémikus'' címlapja (1661)]]▼
'''Robert Boyle''' ([[Írország]], Lismore, [[1627]]. [[január 25.]] – [[London]], [[1691]]. [[december 30.]]) ír-angol fizikus és kémikus, a modern kémia előfutára. [[1680]]-tól a londoni Királyi Társaság (Royal Society) elnöke.
Munkássága az alkimistáktól [[Alfred Bernhard Nobel|Nobelhez]] és a [[Nobel-díj]]as kémikusokhoz vezetett. Így vallott erről a [[kémiai Nobel-díj]]as [[Oláh György (kémikus)|Oláh György]] ''Életem és a mágikus kémia - Egy Nobel-díjas önéletrajzi gondolatai'' címmel a Nobel Centenáriumra megjelent művében:
== Munkássága ==
▲[[Fájl:The Sceptical Chymist.jpg|
"A kémia tulajdonképpen a tizenhetedik században vált önálló tudománnyá, elsősorban Robert Boyle munkásságának köszönhetően, aki igen sokat tett azért, hogy eloszlassa a kémiát valami kétséges áltudománynak tekintő nézeteket. Boyle ''A kételkedő kémikus'' című könyvében a kísérleti megfigyelés és a kémiai reakciók kvantitatív módszerekkel történő tanulmányozásának fontosságát hangsúlyozza. Legmaradandóbbak az égéssel és a kalcinálással kapcsolatos úttörő jelentőségű kísérletei, valamint az a megállapítása, hogy a gáz térfogata fordítottan arányos a gáz nyomásával."<ref>A LIFE OF MAGIC CHEMISTRY - Autobiographical Reflections of a Nobel Prize Winner. Wiley-Interscience, 2001. - Magyarul: ÉLETEM ÉS A MÁGIKUS KÉMIA - Egy Nobel-díjas önéletrajzi gondolatai. Bp.: BETTER - Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.</ref>
Kitűnő légszivattyút szerkesztett (1659-ben). Elsőként fedezte fel, illetve publikálta (1662-ben), hogy a gázok térfogata fordítottan arányos a rájuk ható nyomással (ez az [[általános gáztörvény]] egy speciális esete, az ún. [[Boyle–Mariotte-törvény]]). Elsőként állított elő [[hidrogén]]gázt 1671-ben. Boyle [[foszfor]]ról szóló leírásához 200 évig nem tudtak újat tenni. Ő alkotta meg a sav-bázis koncepciót és a modern laboratóriumi kísérletezés alapjait.<ref>{{cite web |url=http://www.litencyc.com/php/speople.php?rec=true&UID=522 |title=Robert Boyle |accessdate=2012-01-24 | publisher=litencyc.com |language=angol}}</ref><ref>{{cite web |url=http://plato.stanford.edu/entries/boyle/ |title=Robert Boyle |accessdate=2012-01-24 | publisher=Stanford Encyclopedia of Philosophy |language=angol}}</ref>
== Források ==
| |||