„III. Ahmed oszmán szultán” változatai közötti eltérés

Ahmed jó kapcsolatot tartott fenn [[Anglia|Angliával]]. Uralkodása során zajlott a [[Rákóczi-szabadságharc]], bár nem gondolt különösebben [[II. Rákóczi Ferenc]] támogatására, az orosz terjeszkedés annál jobban aggodalommal töltötte el. II. József egy alkalommal kérte, hogy támadja hátba a kurucokat és a régi hódoltságból Budáig hatalmas területeket engedett volna át neki. Ám még ez a kecsegtető lehetőség sem kellett Ahmednek, továbbra is Péter cár elleni revans foglalkoztatta. Befogadta [[XII. Károly svéd király]]t miután [[I. Péter orosz cár]] legyőzte a [[poltavai csata|poltavai csatában]] [[1709]]-ben. Jóllehet ez a befogadás szabályos elfogás volt, mert miután a svédek egy roncsa bejutott Moldvába, egy nagy csapat török harcban sokukat megölte, másokat foglyul ejtett, maradványaik Magyarországra menekültek, ahol a kuruc hadsereghez szegődve az osztrákok ellen harcoltak tovább. A következő években Károly vendéglátása mindig asszerint függött, hogy mennyi pénzt tud fizetni ezért.<br />

[[1714]]-ben megtámadta a [[Velencei Köztársaság]]ot, vesztére, mert több európai állam (a [[Pápai Állam]], [[Portugália]], a [[Máltai Lovagrend]]) is fegyveresen lépett fel ellene. [[1716]]-ban a [[Habsburg Birodalom]]mal is konfliktusba keveredett, s a [[Savoyai Jenő]] vezette csapatok támadást indította a temesvári hódoltság felszámolására. Ahmed, aki korábban nem élt József ajánlatával, ekkor mégis úgy döntött, hogy [[A török kiűzése Magyarországról|a török kiűzésekor]] elszenvedett vereségek revánsaként és a régi magyar, valamint horvát hódoltság legalább egy részének visszaállítása érdekében támadólag lép fel méghozzá a belső magyar területeken. Azonban a háború mindjárt megsemmisítő vereséggel indult, mert a [[péterváradi csata|péterváradi csatában]] Savoyai szétzúzta a főerőket, s a török csapatok képtelennek voltak beljebb nyomulni magyar és horvát területen. Ahmed ekkor felvette a kapcsolatokat a [[II. Rákóczi Ferenc]] vezette emigrációval. Rákóczinak két és félmillió arany költségtérítést ígért hadjárathoz, valamint jelentős török, román és tatár erősítéseket, ha emigráns kurucokból új sereget szervez és betör Magyarországra. Rákóczi elindult [[Franciaország]]ból Törökországba. [[1717]]-ben [[Nándorfehérvár]] újra az osztrákok kezébe került, ekkor Ahmed felakarta gyorsítani az eseményeket azzal, hogy a tatárokat és Moldva vajdáját Erdélybe küldte, amelyek ha eljutnak a Dunáig, akkor megoszthatnák a Habsburg erőket. A tatárok valóban betörtek, igen sok kuruccal, de a lakosság barbár pusztításaik miatt nem csatlakozott hozzájuk, hiába igyekeztek a kurucok megnyerni őket. A tatár seregeket a román és magyar parasztok felkoncolták és a törökök további súlyos vereségeket szenvedtek immár saját területükön. [[Anglia]] és [[Hollandia]] közbenjárásával sor került a [[pozsareváci béke|pozsareváci békére]] [[1718]]-ban, amelyben Törökország megtarthatta a [[Velencei Köztársaság|Velencétől]] elvett területeket, de végleg le kellett mondjon [[Magyarország]]ról.