„Magyarcserged” változatai közötti eltérés

[[Fehér vármegye|Fehér]], később [[Alsó-Fehér vármegye|Alsó-Fehér vármegyéhez]] tartozott. 1302-től az erdélyi [[káptalan]] birtoka volt. Az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint papja hat [[dénár]] [[tized]]et fizetett. 1521-en a Mikefalvi (Középfalvi vagy Kápolnai), Mocsi (Miskefi), Madarasi Székely, Sztrigyi, Szengyeli és Kóródi családok birtokolták. A falu 1505-ös ''Magyar Chergewd'' neve magyarokra utal, viszont az, hogy a 16. században [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] hitre tértek, [[Erdélyi szászok|szász]] lakosságot valószerűsít. 1600-ban települtek le benne bolgárok, akik szintén felvették az evangélikus vallást. Szász lakói a következő században kihaltak vagy elköltöztek. Román lakói 1647-ben kaptak engedélyt, hogy templomot építsenek, de azzal a feltétellel, hogy a [[tized]]et továbbra is az evangélikus lelkésznek fizetik.<ref>Hermann Fabini: ''Atlas der siebenbürgisch-sächsischen Kirchenburgen und Dorfkirchen.'' 1. Hermannstadt, 1999</ref> Evangélikus egyháza 1766-ban 46 férfit és 52 asszonyt számlált. Bolgár lakói elrománosodtak és többségük a 18. században áttért a [[román görög katolikus egyház|görög katolikus]] vallásra. Az evangélikus anyaegyház 1897-ben szűnt meg. Lakosai 1894-ben elkergették határából a tagosítást előkészíteni érkezett földmérőket.<ref>Győrfi Dénes: Aspecte din viața agrară a comitatului Alba de Jos în perioada dualismului (1867-1918). ''Apulum'' XLIII/2 (2006)</ref> Legnagyobb birtokosa 1912-ben Petru Șogan volt, aki a huszadik legnagyobb összegű egyenes adót fizette [[Alsó-Fehér vármegye|Alsó-Fehér vármegyében]].