„Etilén-diamin-tetraecetsav” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
korrekció, kiegészítés |
Bővítés |
||
71. sor:
Iparilag főként a második eljárás használatos, az első módszerrel nagyon tiszta termék állítható elő.
A sav
==Kimutatása és mennyiségi meghatározása==
80. sor:
Rodríguez and Mirta E. Valencia | title = Development and validation of a method for the determination of EDTA in non-alcoholic drinks by HPLC | journal = Journal of Food Composition and Analysis | volume = 20 | issue = 3-4 | month = May | year = 2006 | doi=10.1016/j.jfca.2006.05.008 | accessdate = 2007-07-25 | pages = 248 | language = angol
}}</ref>
== Veszélyei ==
=== Toxicitás ===
Az EDTA akut toxicitása alacsony, LD<sub>50</sub> értéke patkánynál 2.0 – 2.2 g/kg.<ref name="Ullmann">J. Roger Hart "Ethylenediaminetetraacetic Acid and Related Chelating Agents" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, Wiley-VCH, Weinheim, 2005.{{DOI|10.1002/14356007.a10_095}}</ref> Laboratóriumi állatoknál citotoxicitást és gyenge genotoxikus hatást mutattak ki. Orálisan reprodukciós és fejlődési rendellenességeket okoz.<ref name="lanigan2002">{{cite journal|author=Lanigan RS and Yamarik TA | title=Final report on the safety assessment of EDTA, calcium disodium EDTA, diammonium EDTA, dipotassium EDTA, disodium EDTA, TEA-EDTA, tetrasodium EDTA, tripotassium EDTA, trisodium EDTA, HEDTA, and trisodium HEDTA | journal=Int J Toxicol. |volume=21 Suppl 2 |pages=95–142 |year=2002 | accessdate=2008-01-28|pmid=12396676|doi=10.1080/10915810290096522}}</ref> Ugyanez a tanulmány megállapította, hogy kozmetikumok topikális alkalmazása esetén, illetve aeroszol formájában belélegezve olyan alacsony kitettségi szintet okoz, hogy az az orális adagolásnál mért mérgező szint alá esik.
=== Környezetszennyezés ===
Széleskörű és nagymennyiségű használata miatt mára [[perzisztens szerves szennyezőanyag]]gá vált.<ref>Zhiwen Yuan, Jeanne M. VanBriesen "The Formation of Intermediates in EDTA and NTA Biodegradation" Environmental Engineering Science 2006, volume 23, pp. 533-544. {{doi|10.1089/ees.2006.23.533}}</ref> Ennek oka a lebomlásában keresendő. Első lépésben etiléndiamin-triecetsavvá bomlik, amely következő lépésben diketopiperazin-származékká ciklizálódik. Ez a tényleges szennyezést okozó vegyület.
==Fordítás==
| |||