„Kainozoikumi eljegesedés” változatai közötti eltérés

A Riss a Kárpát-medencében a [[solymárium]] (alsó-pilisium) egyik szakasza. Az állandó jég határa közelebb került, ezért az idősebb löszök finom szemcsemérete folyamatosan egyre durvább lett. A solymáriumra már a homokos lösz és a futóhomok képződése jellemző, amely a Würmben ([[szántóium]] vagy felső-pilisium) nagy mennyiségű futóhomok képződéséhez vezetett. Magyarország területén [[jegenyefenyő|jegenye]]- és lucfenyőerdők[[lucfenyő]]erdők jellemzőek, az [[Alpokalja]] és a [[Bécsi-medence]] térségében néhány lomboserdő folt is volt. A [[Riss–Würm-interglaciális]] idején, mintegy {{szám|110000}} éve befejeződött a paksi löszformáció lerakódása és megkezdődött a [[mende–basaharci formáció]] löszképződése, amely mintegy {{szám|80000}} éves időtartama alatt a paksi összlet félmillió éves képződése során elért rétegvastagságának a felét is eléri (20–25  méter). Ez erősebb szelekre utal, amit a homokos löszök és a futóhomok jelenléte is igazol.