„Unió utca” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dj (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
Dj (vitalap | szerkesztései) |
||
29. sor:
== Története ==
Az utca a belváros egyik legrégebbi része; az 1377-es határjárás már ''via publica''-ként említi a Monostorra vivő utat. Egyike azoknak, amelyek szerepelnek a kolozsvári magyar polgárok 1453-as összeírásában. Déli házsora valószínűleg a 14. században alakult ki az [[Kolozsvár várfalai és bástyái#Óvár|Óvár]] déli fala előtti árokkal párhuzamosan. Fontos útvonalnak számított, mivel innen indult ki a [[Kolozsmonostor]]ra, illetve a [[Királyhágó]]n át nyugatra vezető út. Az északi házsor a következő évszázadban épült fel, miután az [[Kolozsvár várfalai és bástyái#Új vár|új várfal]] megépülésekor az Óvár vizes árkát feltöltötték. Az utca végén állt a nyugati várfal egyetlen kapuja, az 1476-os építésűnek feltételezett Monostorkapu, amelyet a szűcsök [[céh]]e védelmezett. A kapu előtt a házsongárdi Cigánypatak folyt. A 16. században a város öt fertálya közül az egyik a Monostor utcai volt, amelyhez az utca városfalon belüli és kívüli része, illetve a [[Fő tér (Kolozsvár)|Fő tér]] nyugati házsora tartozott.<ref>Gaal 1992: 47; Gaal 1995; Kiss András: Kolozsvár településrendszere a XVI. században: fertályok, tizedek, in Dáné 2001; Benkő 2004: 8; Asztalos 2011: [http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/58085 május 18.] és [http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/archive%2CPArchiveArticleSelectedScreen.vm/id/58377/mainarticle/false/web/false/quick/false/ynews/false
Az 1800-as évek közepétől – a Fő tér és a Bel-Közép utca mellett – az arisztokrácia kedvelt lakóhelyeként tartották számon. A 20. század elején több orvos itt épített vagy bérlet magának lakást, illetve rendelőt, és több üzlet is nyílt.<ref>Gaal 1995.</ref>
A Monostorkaput 1843-ban lebontották. A 19. század közepén a középkori öt fertály és 11 tized helyett 12 tizedet alakítottak ki, ezek egyike a Bel-Monostor utcai tized lett, amelyhez a Bel-Monostor utcán kívül a Rózsa és a Kismester utca, illetve a Fő tér nyugati házsora tartozott. 1893 és 1902 között itt közlekedett a városi [[közúti vasút (Kolozsvár)|közúti vasút]] egyik vonala, amely a Fő teret kötötte össze a sörgyárral.<ref>Gaal 1995; Asztalos 2004; Asztalos 2011: [http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/archive%2CPArchiveArticleSelectedScreen.vm/id/58377/mainarticle/false/web/false/quick/false/ynews/false
A [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmus]] korában, a Fő térhez és az abból nyíló többi utcához hasonlóan az Unió utcában is megjelentek az úri közönség igényeit kielégítő cukrászdák és kávéházak. Az 1850-es években nyílt meg a 2. szám alatti ''Korona'' kávéház, az Apor-ház földszintjén. A 19. század második felében a 11. szám alatt működött Simon Ferenc cukrászdája, ahol kávét is mértek. Az első világháború előtt az utcában három kávéház is működött: a ''Budapest'' (1. szám), a ''Korona'' (2. szám), illetve a ''Korzó'' (13. szám). Az akkor szabályozás szerint a kávéházak mellékhelyiségek nélkül legalább 150 négyzetméter alapterülettel és 4 méter belmagassággal kellett, hogy rendelkezzenek; előírás volt ezen kívül legalább két darab két méter hosszúságú „tekeasztal” megléte.<ref>Gyarmati 2005: 86–87. oldal, az 109. oldal utáni 4. táblázat, 115., 123–125.</ref>
| |||