„Frigyes Henrik orániai herceg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a név
8. sor:
Bátyja, [[Móric orániai herceg]] halála után ő követte őt Hollandia kormányzójaként [[1625]]-ben.A [[Németalföldi szabadságharc]] alatt aktívan harcolt a spanyolok ellen Hollandia függetlenségéért.[[1625]]-ben sikeresen felszabadította [[Breda]] városát, 1627-ben [[Grol]]t, 1632-ben [[Maastricht]]ot. Sikerei jutalmaként mindenki győztesként emlegette.
 
Diplomáciai megfontolásból [[François van Aerssen]] nagykövet segítségével szövetséget kötött Dániával, Svédországgal és Franciaországgal a spanyolok ellen.Dánia nagyrészt az ő kezdeményezésével lépett be a [[harmincéves háború]]ba, [[II. Gusztáv Adolf svéd király]] hadjáratait nagyobb pénzösszegekkel támogatta.Frigyes Henrik maga is részt vett a harcokban, ő vette át a holland sereg parancsnokságát és vezetésével a hollandok 1629-ben elfoglalták a fontos határmenti erődítményt, ’[[s-Hertogenbosch]] városát. A várost, amely a legnagyobb település volt a [[Brabant|brabantiBrabanti hercegségHercegség]] északi részén, bevehetetlennek tartott erődítmények védelmeztek. és elvesztéseElvesztése nagy csapást jelentett a spanyolok moráljára.
1632-ben Frigyes Henrik elfoglalta a Maas folyó völgyében [[Venlo]], [[Roermond]] és [[Maastricht]] városokat, miközben arra készült, hogy a másik holland sereggel együtt harapófogóba szorítja [[Flandria]] nagy városait. A következő évben megpróbálkozott Antwerpen és Brüsszel elfoglalásával, de kudarcot vallott.