„August von Kotzebue” változatai közötti eltérés

==Munkássága==

Több mint 200 színpadi művet - tragédiát, komédiát, rémdrámáknak beillő "lovagdrámákat" - írt. Ezeket versengve játszották a [[Német-római Birodalom]] színházai, a francia, orosz, olasz, osztrák, magyar játékszínek. A [[19. század]] harmincas éveiben - jó évtizeddel a szerző halála után - magyar fordításban 20 kötetnyi Kotzebue-dráma jelent meg. Még egy további évtizedre sem volt szükség, és mintha egyszerre elfelejtették volna. Hajdan leghíresebb - talán viszonylag legjobb - darabjai sem kerültek újra színre. Ezek az "Embergyűlölet és bűnbánat" meg a "Német kisvárosok". Az előbbi igazi szentimentális játék a házasságtörő asszonyról, aki megtisztul a lelkifurdalásban, és derék férje megbocsát neki. Fél Európa zokogott a nézőtéren. A másik szatíra volt a vidéki kispolgárok ostobaságairól.

==Hatása==

[[Wilhelm von Humboldt]] azt írja róla, hogy mondatai indokolatlanul ellenállhatatlan könnyeket csalnak a nézők szemébe. A nagyon jó ízlésű [[Kazinczy Ferenc]] hiába magyarázgatja társainak, milyen tévedés Kotzebue általános sikere. Hiszen ugyanakkor Berzsenyi lelkesedik érte, hatása kimutatható Csokonain, a fiatal Katona Józsefen és leginkább Kisfaludy Károlyon. A zenei nagyvilágból Beethoven lángelmének vallja, megzenésítendő darabokat kér tőle (Szent Istvánról szóló "Magyarország első jótevője" című operának és az "Athén romjai" című zenés játéknak is Kotzebue írta a szövegkönyvét). De a népszerű operettszerző, Zeller és a kitűnő francia Boildieu is szívesen zenésítette meg az ő vígjátékait.