„Püspöki palota (Sümeg)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: ISBN formázása |
a Kora/késő + időszak (napszak, évszak, korszak stb.) különírása kézi botszerkesztéssel (lásd: Szerkesztő:BinBot/munka/kora) |
||
24. sor:
'''Az épület külső megjelenése'''
A bejárat és a díszterem építészeti kiemelésére szolgáló középrizalit fél emelettel magasabb az oldalszárnyaknál. A homlokzat keleti sarkánál fazsindellyel fedett, hagymakupolás tornyocska épült. A nyugati sarkon kiugró fedett sarokerkély található. Ez a megoldás késő
Az épület szinte dísztelen. Kis ablakokkal tagolt falait egyszerű, lizénák és sima párkányzat tagolja. A bejárati főrizalit ennél sokkal díszesebb. A párkányok erőteljesebb kiképzése a szélességi kiterjedést hangsúlyozza, s ennek következtében az épület ''a lomha terpeszkedés, kényelmesség benyomását kelti(Rados J.)''. A főrizaliton található öt ablak nagyobb a többinél és félköríves záródásúak, köztük tömör falpillérek helyezkednek el. A falmezőt – jellegzetes megfogalmazású - fenn jón, alul korinthoszi oszlopfők díszítik. Az ablakokat finoman mintázott stukkó virágfüzérek keretezik, a középső ablak fölött ''Bíró Márton címere'' helyezkedik el. A főrizalit emeletsorát kettős párkányzat zárja le. A második párkány fölé attika-fal emelkedik, melyet két szélén kisebb, középütt nagyobb méretű vakablakokkal díszített félköríves oromzat díszíti. Ezen kőből faragott vázák és puttó-szobrok helyezkednek el.
32. sor:
'''Az épületbelső kialakítása'''
[[Fájl:SUM6052 KT091006.jpg|thumb|right|200px|Sümeg: A palotakápolna]]
A belső kiképzés - keletkezési idő tekintetében - első eleme a bejárattól jobbra levő oldalfolyosóról nyíló, négyzetes alaprajzú ''kápolna''. Ezt néhány márvány-pilaszter és egy oratórium díszíti. A mennyezeten találhatók [[Antonio Orsatti]] stukkói, amelyek a
A palotában eredetileg 31 lakószoba volt. Az erkélyes főrizalit első emeletén volt a ''díszterem'' (jelenleg zárva, restaurálásra vár). A díszterem eredeti freskói [[Somló]], [[Tátika]], [[Csobánc]] és [[Sümeg]] várait – valamint Bíró Márton püspökké avatásának jeleneteit ábrázolták. A freskók az idők folyamán - amikor a kastélyt diákszállónak alakították át, - elpusztultak: Ekkor a termet több szobára osztották. A díszterem falain helyezkedtek el valaha Bíró Márton képtárának legszebb darabjai. Ezek – a szép bútorzattal együtt - elkallódtak.
| |||