„Friedrich von Beck-Rzikowsky” változatai közötti eltérés

[[1857]]-ben [[Magyar Királyság|Magyarországra]] vezényelték, ahol a Délvidéken katonai felmérést és [[térképészet]]i expedíciót vezetett. Emiatt nem vehetett részt a rövid [[montenegró]]i háborúban. Ezután teljes figyelmével a következő várható háborúra készült, amelyet az olasz nemzeti egységtörekvéseket irányító [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyság]] és annak szövetségese, a [[Francia Császárság]] ellen kellett megvívni. Kérelmét elfogadva kinevezték [[Sigismund von Reischach]] altábornagy I. tartalék-lovashadtestében (a korábbi XIII. hadtest) egyik hadosztálytörzsének vezetőjévé (azaz a hadosztály vezérkari főnökévé). Mint a hadműveletek tervezéséért felelős vezető, észlelte hogy a hadszíntérről, [[Piemont]]ról nem rendelkeznek használható térképekkel. Személyesen járta a könyvesboltokat és könyvtárakat, ilyenek után kutatva.

 

 

=== Készülődés a poroszok ellen ===

[[1860]]-ban Beck-Rzikowsky, már őrnagyi rangban [[Frankfurt]]ba utazott, a [[Német Szövetség]] katonai bizottságához. Itt együtt dolgozott Ausztriának a német szövetségi hadsereghez delegált küldöttével, báró Leopold Rzikowsky von Dobrzicz tábornokkal. Szembesült az osztrákok és a poroszok közötti rejtett háborús készülődésről. Ausztria volt a Német Szövetségi Tanács és az egyesített haderő hivatalos vezetője, de a poroszok mindkét státusra igényt formáltak. 1861-ben Beck-Rzikowskynak módja volt megismerni porosz ellenlábasait is, amikor együttesen járták be a vasúti hálózatot a nyugati német területeken, hogy eldöntsék, milyen fejlesztések szükségesek Poroszország legjobban fenyegetett [[rajna]]i tartományaiban, a francia hadsereg inváziójára számítva.

 

 

Beck-Rikowskyt [[1862]]-ban kinevezték [[Heinrich von Hess]] báró tábornagy (1788–1870) szárnysegédjévé. Hess tábornagy, az 1860-ban leváltott vezérkari főnök ebben az időben a [[Darabont Testőrség]] parancsnokának tisztjét viselte. [[1864]]-ben a [[Porosz–osztrák–dán háború|német–dán háború]] idején kinevezték összekötő tisztnek [[Ludwig von Gablenz]] tábornok mellé. A [[Német Szövetség]] egyesített hadereje győzött, [[Dánia]] [[Schleswig]] és [[Holstein]] tartományai átmenetileg közös (német és osztrák) igazgatás alá kerültek. Hazatérésekor Beck-Rzikowsky, aki jól ismerte Moltke gondolkodását, jelentette, hogy Poroszország mindkét tartományt be fogja kebelezni. 1866-ban valóban ez történt.

 

=== Szerepe az osztrák–magyar Kiegyezésben ===

 

Beck-Rzikowsky ezredes segített tető alá hozni a kompromisszumos haderő-megállapodást, amely egyesítette a két ország fegyveres erőit és a két nemzet milíciáit, a közös haderő, a [[Magyar Honvédség]] és az osztrák [[Landwehr]] szervezeteiben. [[1867]]-ben, az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] megalakulása után őt nevezték ki az uralkodó Katonai Irodájának ''(Militärkanzlei)'' vezetőjévé.

Beck-Rzikowsky vezérőrnagy (Albert főherceg támogatásával) folyamatosan beadványokkal bombázta az uralkodót, követelve a vezérkar önállóságának helyreállítását. A haderőt átszervező Kuhn hadügyminiszter még 1874-ig posztján maradt, de nyilvánvaló volt, hogy a munkát másnak kell befejeznie. [[1873]] májusában Beck-Rzikowskyt vezérőrnaggyá léptették elő. [[1874]]-ben kinevezték a császár főszárnysegédjévé ''(Generaladjutant)''. Mindkét tisztséget 1881 júniusáig, vezérkari főnöki kinevezéséig viselte. Ezzel egyidejűleg megkapta a [[titkos tanácsos]]i méltóságot is ''(Geheimrat)''.

 

 

=== Felkelések és háborúk a Balkánon ===

 

=== Bosznia és Hercegovina okkupációja ===

 

 

Philippovic XIII. hadteste [[1878]]. [[július 29.|július 29-én]] lépte át Bosznia határát, de hamarosan összeütközésbe kerültek a felkelőkkel, akik kerülték a nyílt összecsapást, de támadták a hátvédet és az utánpótlási vonalakat. [[augusztus 19.|Augusztus 19-én]] az osztrák-magyar erők elfoglalták [[Szarajevó]]t, de a vidék a felkelők kezén maradt. A [[Dalmácia]] felől bevonuló Jovanovic tábornok csak több nap késéssel, [[augusztus 5.|augusztus 5-én]] érte el [[Mostar]]t. [[Szapáry László (katona)|Szapáry László]] lovassági tábornok (1831–1883) XX. hadteste [[Donja Tuzla]] előtt olyan erős ellenállásba ütözött, hogy hogy békefenntartási és rendőri feladatra felkészült csapatai nem tudták elfoglalni a közeli [[Tuzla (Bosznia-Hercegovina)|Tuzlát]]. Védelmi állásokba vonulva meg kellett várniuk az erősítést. Az újonnan szervezett III. hadtesttel megerősítve Szapáry nagyon kemény harcokban áttört dél felé. Parancsnoki teljesítményéért 1879-ben megkapta a [[Katonai Mária Terézia-rend]] ''(MMThO)'' katonai keresztjét. Szapáry tábornok – akinek fia, [[Szapáry Frigyes]] később a Monarchia moszkvai nagykövete lett – sohasem heverte ki e hadjárat viszontagságait, 51 évesen hunyt el, [[aneurizma]] következtében.

Beck-Rzikovsky hamar belátta, hogy a korlátozott erő alkalmazása hibás döntés volt, amelyért politikai és katonai körökben is őt hibáztatták. Ráadásul Philippovich tábornok [[szarajevó]]i parancsnoki ténykedése súlyos bajokat okozott. Muszlim- és magyarellenes attitűdje miatt a mind a helyi lakosság, mind saját magyar katonái gyűlölték, a magyar tisztek vonakodtak végrehajtani utasításait). 1878 októberében Beck-Rzikovsky altábornagy Szarajevóba utazott és rábeszélte Philippovicsot, hogy mondjon le beosztásáról. A városokon kívüli vidéket {{formatnum:150000}} katona beküldésével kezdték megszállni. A pacifikáció elhúzódása jelentősen rontotta a Monarchia nemzetközi tekintélyét. Végül {{formatnum:300000}} katona beküldésével sikerült rendet teremteni, 80 fegyveres összeütközés történt, a Monarchia vesztesége {{formatnum:5000}} fő fölé emelkedett.

 

 

[[Fájl:Franz Joseph Beck-Rzikowsky 1897 Bistritz.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Ferenc József és Beck-Rzikowsky altbgy. egy csehországi hadgyakorlaton (1897).]]

A boszniai háború és az azt követő konszolidáció mégis javította Beck-Rzikowsky altábornagy elismertségét a Monarchiában. 1878-tól őt tekintették az egyetlen alkalmas jelöltnek, aki a haderő reformját tető alá tudja hozni. A hadsereg boszniai gyenge szereplését a régi haderőszervezés hibáinak tudták be. 1881 márciusában a császár felajánlotta neki fel a vezérkari főnöki beosztást, az elbocsátásra szánt [[Anton von Schönfeld]] altábornagy helyett. Beck-Rzikowsky azt kérte, hogy a vezérkari főnöki poszt váljék önállóvá, a Hadügyminisztériumtól függetlenné. [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] és [[Habsburg–Tescheni Albert főherceg|Albert főherceg]] elfogadták feltételeit, mert úgy látták, hogy ő a megfelelő ember a posztra. Albert főherceg kikötötte, hogy háború idején teljes együttműködést vár Beck-Rzikowskytól, de békeidőben szabad kezet adott neki, hogy az altábornagy saját elképzelései szerint valósíthassa meg a haderő reformját.

 

 

[[1882]]-ben a 47. gyalogezred tulajdonosa (azaz tiszteletbeli parancsnoka) lett. [[1882]]-től intenzíven dolgozott a tisztképzés megújításán, amit minden további reform alappillérének tartott. Felismerte a terepen tartott, aktív hadgyakorlatok jelentőségét, szorgalmazta ezek megtartását és kiértékelését. A Birodalmi Hadgyakorlatok évről évre nagyobb méreteket öltöttek, 1884-től már rendszeresen hadtest-szintű erők operáltak egymás ellen. [[1893]]-ban, [[1895]]-ben és [[1905]]-ben egész hadseregek manővereztek. A hatalmas méretű hadgyakorlatok valójában a mozgósítás gyakorlati próbái is voltak, bár rengeteg pénzbe kerültek, és nemzetközi politikai problémákat is okoztak a Monarchia szomszédaival, akik gyanakodtak a kiterjedt haderőmozgásokra, és saját biztonságukat féltve maguk is titkos mozgósításokat rendeltek el.

 

 

Míg Beck-Rzikowsky példaképének tekintette a poroszokat, míg Albert főherceg szenvedélyesen gyűlölte őket. Amikor Beck-Rzikowsky a németekkel terveket dolgozott ki egy Oroszország elleni közös háborúhoz, a felháborodott Albert főherceg megpróbálta révenni az uralkodót, hogy írja alá a [[Három Császár Szövetsége|Három Császár Szövetségét]], nehogy a poroszok és az osztrákok túl messzire mehessenek. Ferenc József kezdetben osztotta Albert főhercegnek az Oroszország elleni háborútól való félelmeit, de 1881 végére engedett, és engedélyezte Beck-Rzikowskynak a tervezésben való részvételt.

 

 

Beck-Rzikowsky és német kollégája, [[Alfred von Waldersee]] tábornagy, vezérkari főnök további haditerveket alkottak a legtöbb olyan háborús helyzetre, amely az 1878-as [[Kettős Szövetség]] tagjainak beavatkozását igényelné. Waldersee tábornagy következetesen oroszellenes vonalat vitt, és mindvégig az Oroszország elleni háborút sürgette. [[Otto von Bismarck|Bismarck]] kancellár féken tudta őt tartani, de a kortársak úgy ítélték, a hamarosan trónra lépő [[II. Vilmos német császár|II. Vilmos császár]] katonai nézeteire már erősen hatottak Waldersee tábornagy érvei.

Az alig felépült hadi szervezetnek már [[1885]]-ben ki kellett állnia az első próbát. Az [[Oszmán Birodalom]]hoz tartozó [[Plovdiv|Filibében]], Kelet-[[Rumélia]] fővárosában a bolgár lakosság felkelt a megszállók ellen. A helyi török kormányzót megdöntötték, és a bolgár fejedelmet kiáltották ki kormányzónak, Kelet-Ruméliát Bulgáriához csatolták. [[I. Milán szerb király]], aki titkos szövetségi szerződést írt alá a Monarchiával, a felkelés mögött Oroszországot sejtette, aki Szerbia rovására akarja megvalósítani [[Nagy-Bulgária|Nagy-Bulgáriát]]. A [[szerbek|szerb]] hadsereg megtámadta Bulgáriát és [[Szófia]] ellen vonult, de a [[bolgárok|bolgár]] hadsereg súlyos vereséget mért rá, és most ők indultak [[Belgrád]] felé. Beck-Rzikowsky elrendelte a részleges mozgósítást, ultimátumot küldött a bolgároknak, akik erre leállították előrenyomulásukat. A Monarchia nagyhatalomként megtett lépése megmentette Szerbiát. Bár a mozgósítás csak néhány hadtestet érintett, nagyon gördülékenyen zajlott le, és a vezérkari főnök igazolva látta elképzeléseit.

 

 

 

[[1893]]-ban kitüntették a [[Porosz Királyság]] [[Fekete Sas-rend]]jével.

Beck-Rzikowsky hivatali idejének utolsó évei a századforduló környékén békésebb szervező munkával teltek. A katonai technológia és a [[logisztika]] (közlekedés, szállítás) rendszerének fejlesztése volt soron. Emellett [[1889]]-ben kidolgozta a haderőtörvényt, amely a Monarchia 1918-es széthullásáig érvényben maradt és 23 éven át meghatározta az újoncozás rendszerét. De az emberutánpótlás már nem felelt meg egy európai nagyhatalom igényeinek. A nagyhatalmi státus fenntartása és a Hadügyminisztérium költségvetése között borotvaélen kellett táncolni, Beck-Rzikowskynak és követőinek is.

 

 

=== Leváltása ===