„Rákoscsabai Főplébániatemplom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a linkek |
a Képek rendezése |
||
38. sor:
[[Rákoscsaba]] lakói a [[török hódoltság]] alatt [[Kálvinizmus|reformátussá]] váltak és az elpusztult [[Római katolikus egyház|katolikus]] templom helyére saját templomot építettek. 1727-ben a terület a német származású báró [[Laffert Ferdinánd Antal]] birtokába jutott, ezt követően a katolikus hívek száma megnőtt – részben az uraság által betelepített német családoknak köszönhetően. 1740-ben a földesúr új katolikus templomot építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére, hogy a jobbágyainak ne [[Isaszeg]]re kelljen járniuk [[szentmise|szentmisére]]. Két év múlva készült el a [[Szentháromság]]ot és a [[Evangélisták|négy evangélistát]] ábrázoló [[secco]], valamint a szószék.<br />
1762-ben a rákoscsabai [[Plébánia|egyházközség]] önállóvá vált, sőt [[Pécel]]t is hozzácsatolták gróf [[Eszterházy Károly]] váci megyés püspök rendelkezésére. Az első plébános, Berecz István plébániaépületet és iskolát építtetett a templom mellé. 1769-ben [[Migazzi Kristóf Antal|Migazzi Kristóf]] bécsi érsek, váci püspök [[Rákoskeresztúr]]t is Csabához csatolta. A hívek növekvő létszáma miatt 1772–80 között az akkori kegyúr, báró [[Laffert Ignác]] kibővítette a templomot.
=== XIX. század ===▼
1821-ben javítani kellett a templom tornyát. 1842-ben [[I. István magyar király|Szent István]] és [[Nepomuki Szent János]] képével ékesített új [[harang]]ot vásároltak, amelyet [[Schaudt Antal]] pesti harangöntő készített. [[1848]]. [[augusztus 29.|augusztus 29]]-én a csabai templomban kötött házasságot [[Jókai Mór]] és [[Laborfalvi Róza]]. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] idején az akkori plébános, Bruckner Endre a császáriak oldalára állt, ezért később ellenséges tevékenység miatt a [[Komáromi erődrendszer|komáromi várba]] zárták, ahonnan 1849 őszén tért vissza.<br />▼
1872-ben Marencsik Károly plébános új [[Orgona (hangszer)|orgonát]] vásárolt. 1882-ben jégeső és vihar rongálta meg a templomot. 1890-ben [[Szűz Mária]] szobrot, hat évvel később lourdes-i oltárt, 1899-ben pedig [[I. István magyar király|Szent István]] és [[I. László magyar király|Szent László]] királyszobrokat kapott a templom.<br />▼
[[Fájl:Rakoscsaba church 3.JPG|balra|bélyegkép|A templom szószéke]]▼
{{Pozíciós térkép
48 ⟶ 54 sor:
| felirat pozíciója = balra}}
▲=== XIX. század ===
▲1821-ben javítani kellett a templom tornyát. 1842-ben [[I. István magyar király|Szent István]] és [[Nepomuki Szent János]] képével ékesített új [[harang]]ot vásároltak, amelyet [[Schaudt Antal]] pesti harangöntő készített. [[1848]]. [[augusztus 29.|augusztus 29]]-én a csabai templomban kötött házasságot [[Jókai Mór]] és [[Laborfalvi Róza]]. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] idején az akkori plébános, Bruckner Endre a császáriak oldalára állt, ezért később ellenséges tevékenység miatt a [[Komáromi erődrendszer|komáromi várba]] zárták, ahonnan 1849 őszén tért vissza.<br />
▲1872-ben Marencsik Károly plébános új [[Orgona (hangszer)|orgonát]] vásárolt. 1882-ben jégeső és vihar rongálta meg a templomot. 1890-ben [[Szűz Mária]] szobrot, hat évvel később lourdes-i oltárt, 1899-ben pedig [[I. István magyar király|Szent István]] és [[I. László magyar király|Szent László]] királyszobrokat kapott a templom.<br />
▲[[Fájl:Rakoscsaba church 3.JPG|balra|bélyegkép|A templom szószéke]]
[[Fájl:Rakoscsaba church 2.JPG|jobbra|bélyegkép|A templom homlokzata]]
=== Múlt század ===
A század elején, 1915-ben [[Rákoskeresztúr]], egy évvel később [[Pécel]], majd 1920-ban [[Rákosliget]] [[Leányegyház|filiák]] önálló plébániává alakultak. Az [[Első világháború|I. világháború]]ban elrekvirált harang helyére 1926-ban újat vásároltak, melynek árát gyűjtés fedezte. Ugyanebben az évben villanyvilágítást építettek ki a templomban. A 30-as években felélénkült a közösségi és a hitélet: Katholikus Leányegyesület, Credo Egyesület, Katolikus Népszövetség, Szociális Misszió Társulat, Szívgárda, Ministráns Egyesület és a Rákoscsabai Katolikus Kör működött a plébánia területén.<br />
A [[Második világháború|II. világháború]] csak kis mértékben érintette a plébánia területét: 1939-től több ezer menekülő lengyel katona szállt meg Rákoscsabán, 1941-től a légvédelmi előírások miatt nem harangozhattak. Az épületeket nem érte sérülés, de a kultúrházat és a plébániát katonai célokra vették igénybe. [[1948]]-ban Zsellér Imre festőművész a templom [[üvegablak]]ait díszítéssel látta el. 1949-ben a Belügyminisztérium feloszlatta a Katolikus Kört, [[államosítás|államosították]] a katolikus iskolát és a kántori lakást, majd az egyházi javadalmi földeket is.<br />
| |||