„Kosztolányi Dezső” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Életpályája: kiegészítés
44. sor:
 
Kapcsolatban állt a szabadkőművesekkel (ld. Láncvers c. költeményét), 1916-ban felvették a Március páholyba, majd részt vett a Világ páholy megalapításában.<ref name="Berényi 1998">{{citper |cím=[http://epa.oszk.hu/00000/00001/00007/berenyi.htm A szabadkőműves Kosztolányi Dezső] |szerző=Berényi Zsuzsanna Ágnes |periodika=Irodalomtörténeti Közlemények |év=1998 |szám=5/6 |kiadó=epa.oszk.hu}}</ref>
Íróként a politikamentességre törekedett, igyekezett távol tartani magát mind a jobb-, mind a baloldaltól, ennek ellenére egy-egy megnyilvánulásáért mindkét oldalról támadások érték. Mint sok írástudó és művész, Kosztolányi az első napokban még támogatta a Tanácsköztársaságot, de a proletárdiktatúra megviselte, és nem értett egyet a bolsevizmussal. A1919-ben bukásrövid utánideig az ''Új Nemzedék'' című szélsőjobboldali laplapban Pardonis rovatánakjelentek meg írásai, és egyik szerkesztője lettvolt a lap Pardon rovatának, melynek cikkei vitriolos hangon szóltak a Tanácsköztársaságról és annak vezetőiről, illetve gyakran antiszemita megnyilvánulásokkal fűszerezve reagáltak a napi jelenségekre. Emiatt éles támadások érték Kosztolányit mind jobb-, mind baloldalról. A lap [[Horthy Miklós]] egyik befolyásos emberének, [[Bangha Béla]] páternek az érdekszférájába tartozott, s ő tartotta fontosnak egy olyan írói nagyság foglalkoztatását, mint Kosztolányi. A Pardon-cikkek mindegyike névtelenül jelent meg, s nehéz kideríteni, melyik származott Kosztolányitól, mivel többen is írták azokat. AzA akkorinemzeti jobboldalszocializmusnak képviselőicsak közüla kezdetét érte meg, de egyértelműen elítélte.<ref>[[Szabóhttp://bookfenc.blog.hu/2010/08/19/kosztolanyi_oroksege_beszelgetes_szegedy_maszak_mihallyal_1 DezsőKosztolányi (író)|Szabóöröksége Dezsővel]]- támadtBeszélgetés élesSzegedy-Maszák vitája.Mihállyal]
 
[[1933]]-ban mutatkoztak betegsége ([[Rák (betegség)|rák]]) első jelei. [[1934]]-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. [[1935]]-ben, a visegrádi újságíróüdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.