„Vachott Sándor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Magyar Életrajzi Lexikon +Magyar életrajzi lexikon)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Vachott Sándor''' ([[Gyöngyös]], [[1818]]. [[november 17.]] – [[Pest]], [[1861]]. [[április 9.]]) [[költő]], [[író]], [[ügyvéd]], az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező tagja, a [[Kisfaludy Társaság]] rendes tagja, [[Vahot Imre]] bátyja.
 
==Életpályája==
 
Vachott Sándor kezdetben az almanach-költészet művelője volt, majd [[Bajza József (költő)|Bajza József]] és [[Petőfi Sándor]] hatására megismerkedett a reformkor művészi szellemiségével. Pályáját [[1838]]-ban [[Nógrád vármegye|Nógrádban]] kezdte jurátusként, majd [[1842]]-ben Pestre költözött, ahol ugyan letette az ügyvédi vizsgát, de életét inkább az irodalomnak szentelte. [[1842]]-ben lett a [[Kisfaludy Társaság]] tagja. [[1845]]-ben vette feleségül [[Csapó Mária]] írónőt. [[1848]]-ban [[Kossuth Lajos]] titkára volt, majd a [[1848-as forradalom|szabadságharc]] után elfogták és börtönbe vetették. [[1850]]-ben szabadult, majd [[1852]]-ben forradalmi tevékenységgel vádolva és [[Sárosi Gyula]] rejtegetése miatt elfogták és ismét több hónapi [[börtön]]re ítélték. A börtönben megőrült és Pesten a Schwartzer-féle elmegyógyintézetben halt meg 1861-ben.
Első kiképeztetését szülőföldje katolikus iskolájában nyerte és 1831-ben ment az eperjesi evangélikus kollégiumba; mint jogász elnöke volt az iskolai magyar nyelvművelő társulatnak. Ekkor írta első költeményeit [[Sárosi Gyula]] serkentésére.
Vachott Sándor kezdetbenKezdetben az almanach-költészet művelője volt, majd [[Bajza József (költő)|Bajza József]] és [[Petőfi Sándor]] hatására megismerkedett a reformkor művészi szellemiségével. Pályáját [[1838]]-ban [[Nógrád vármegye|Nógrádban]] kezdte jurátusként, majd [[1842]]-benés néhány költeményt adott ki az ''Athenaeum''ban, melyek figyelmet keltettek. Később Pestre költözött, ahol [[1841]]. március 19-én ugyan letette az ügyvédi vizsgát, de életét inkább az irodalomnak szentelte. [[1842]]. január 22-ben lettén a [[Kisfaludy Társaság]], tagja1843. [[1845]]október 7-benén vettea feleségülMagyar [[CsapóTudományos Mária]]Akadémia írónőttagjául választotta. [[1848]]-ban(A [[KossuthKisfaludy Lajos]]Társaságban titkára volt, majdszékfoglalóul a [[1848-as''Külföld forradalom|szabadságharc]]rabja'' utáncímű elfogtákkölteményét és börtönbe vetettékírta.) [[1850]]1842-ben szabadultErdélyi Jánosné, majdszületett [[1852]]-benVachott forradalmiCornélia tevékenységgeltestvérének vádolvahalála ésmélyen [[Sárosimegrendítette, Gyula]]ekkor rejtegetéseírta miatt''Cornelia elfogtákemlékezete'' éscímű ismétszép több hónapikölteményét. [[börtön1843]]re-ban ítélték.vette Afeleségül börtönben[[Csapó megőrültMária]] ésírónőt. Pesten a Schwartzer-féle elmegyógyintézetben halt meg 1861-ben.
1845 tavaszán vágya a csendes falusi élet után [[Tápiósáp]]ra vonta, ahol harmadfél évig lakott. [[1848]] őszén Pestre költözött, [[Kossuth Lajos]] titkára volt, majd a [[1848-as forradalom|szabadságharc]] után elfogták és börtönbe vetették. <!--1849 végén rédei birtokára vonult.--> [[1850]]-ben szabadult, majd [[1852]]-ben forradalmi tevékenységgel vádolva és [[Sárosi Gyula]] rejtegetése miatt december 5-én elfogták és ismét több hónapi [[börtön]]re ítélték, melyet Pesten, az [[Újépület]] egyik szűk termében töltött. A börtönben megőrült és Pesten a Schwartzer-féle elmegyógyintézetben halt meg 1861-ben. A Kisfaludy Társaság 1861. évi közgyűlésén [[Tóth Lőrinc]] tartott fölötte emlékbeszédet.
 
==Művei==
11 ⟶ 14 sor:
*Vachott Sándor költeményei (Pest, 1869)
 
==ForrásForrások==
* {{cite book|url=http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC16241/16246.htm|title=Magyar életrajzi lexikon 1000–1999|chapter=Vachott Sándor|editor=Kenyeres Ágnes|publisher=[[Magyar Elektronikus Könyvtár]]}}
* {{szinnyei}}
 
{{DEFAULTSORT:Vachott Sandor}}