„Szandaszőlős” változatai közötti eltérés

→‎Történelme: iskola, plusz átrendezés
(→‎Oktatás: alapítás)
(→‎Történelme: iskola, plusz átrendezés)
 
== Történelme ==
 
Szandaszőlős területe az [[neolitikum|újkőkor]] óta lakott: a régészeti ásatásokon neolitikus, bronzkori telepek, [[rézkor]]i, bronzkori sírok, szarmata és népvándorlás kori gödrök; szarmata, [[gepida]], [[honfoglalás]] kori, [[10. század|10]]-[[11. század]]i temetők kerültek elő. Szolnokon és a város környékén több szkíta kori lelőhelyet is találtak, Szandaszőlősön pedig egy bögre került elő az ásatásokon. A szkítákat a kelták váltották fel, majd ezt követően az iráni eredetű szarmaták telepedtek le a város környékén. A szarmata népesség valószínűleg hol hadban, hol kereskedelmi kapcsolatban állt a [[Római Birodalom]]mal, mivel a feltárt leletek között sok római pénz, fegyver, ékszer és kerámia is akad. A népvándorlás időszakában a Szolnok környékén élő szarmatákat a gepidák vonták uralmuk alá. [[1952]]-ben a katonai repülőtér bővítésekor 223 szarmata és gepida sírt tártak fel, ahonnan igen gazdag leletanyag: aranyozott és díszes fibulák, vasfegyverek, csontfésűk, övkapcsok és edények kerültek napvilágra.
 
{{idézet 2|Szanda, puszta, Külső-Szolnok vármegyében, Szolnokhoz 1 óra: 11 kath. lak. Határa homokkal vegyes; sok buzát, kukoriczát termeszt; szőlőskertje is van. Innen Szolnokig egy erős töltés vezet, melly országutul szolgál, s a Tisza árvizét visszatartja. gr. Keglevich Miklósé volt, most birja Vodianer Sámuel örök.|Magyarország geográfiai szótárából}}
 
A magyar Szandaszőlős [[Árpád-kor]]i falu. Első írásos említése [[1075]]-ből származik (''Zunde''), [[1470]]-ben ''Zonda'' néven nevezték. A [[török hódoltság]] idején teljesen elnéptelenedett. [[1775]]-ben [[gróf Keglevich Károly]] és Szolnok [[mezőváros]] szerződése szerint 210 szolnoki gazda Szandaszőlős területén szőlőskertet létesített. 1891-ben alapították meg a ma is működő általános iskolát. A településtelepülésrész első kulturális emlékét, Szent Orbán szobrát (földrajzi helyzete: {{koord |47|07|29.47|N|20|12|46.76|E }}) [[1902]]-ben készítették. Szolnok részeiből [[1950]]-ben alakult önálló községgé, majd [[1968]]-ban újra a város része lett.
 
Szandaszőlős területe az [[neolitikum|újkőkor]] óta lakott: a régészeti ásatásokon neolitikus, bronzkori telepek, [[rézkor]]i, bronzkori sírok, szarmata és népvándorlás kori gödrök; szarmata, [[gepida]], [[honfoglalás]] kori, [[10. század|10]]-[[11. század]]i temetők kerültek elő. Szolnokon és a város környékén több szkíta kori lelőhelyet is találtak, Szandaszőlősön pedig egy bögre került elő az ásatásokon. A szkítákat a kelták váltották fel, majd ezt követően az iráni eredetű szarmaták telepedtek le a város környékén. A szarmata népesség valószínűleg hol hadban, hol kereskedelmi kapcsolatban állt a [[Római Birodalom]]mal, mivel a feltárt leletek között sok római pénz, fegyver, ékszer és kerámia is akad. A népvándorlás időszakában a Szolnok környékén élő szarmatákat a gepidák vonták uralmuk alá. [[1952]]-ben a katonai repülőtér bővítésekor 223 szarmata és gepida sírt tártak fel, ahonnan igen gazdag leletanyag: aranyozott és díszes fibulák, vasfegyverek, csontfésűk, övkapcsok és edények kerültek napvilágra.
 
[[1939]]-ben kezdték el a katonai repülőtér építését, aminek eredményeképpen [[1940]] őszén három repülőalakulatot helyeztek át ide. A katonai reptér mellett található a [[Magyar Repüléstörténeti Múzeum]] ({{koord |47|07|51.87|N|20|13|12.35|E }}) gazdag katonai- és utasszállító-repülőgép gyűjteménye.
872

szerkesztés