„Szandaszőlős” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DJS (vitalap | szerkesztései) →Oktatás: alapítás |
DJS (vitalap | szerkesztései) →Történelme: iskola, plusz átrendezés |
||
45. sor:
== Történelme ==
Szandaszőlős területe az [[neolitikum|újkőkor]] óta lakott: a régészeti ásatásokon neolitikus, bronzkori telepek, [[rézkor]]i, bronzkori sírok, szarmata és népvándorlás kori gödrök; szarmata, [[gepida]], [[honfoglalás]] kori, [[10. század|10]]-[[11. század]]i temetők kerültek elő. Szolnokon és a város környékén több szkíta kori lelőhelyet is találtak, Szandaszőlősön pedig egy bögre került elő az ásatásokon. A szkítákat a kelták váltották fel, majd ezt követően az iráni eredetű szarmaták telepedtek le a város környékén. A szarmata népesség valószínűleg hol hadban, hol kereskedelmi kapcsolatban állt a [[Római Birodalom]]mal, mivel a feltárt leletek között sok római pénz, fegyver, ékszer és kerámia is akad. A népvándorlás időszakában a Szolnok környékén élő szarmatákat a gepidák vonták uralmuk alá. [[1952]]-ben a katonai repülőtér bővítésekor 223 szarmata és gepida sírt tártak fel, ahonnan igen gazdag leletanyag: aranyozott és díszes fibulák, vasfegyverek, csontfésűk, övkapcsok és edények kerültek napvilágra. ▼
{{idézet 2|Szanda, puszta, Külső-Szolnok vármegyében, Szolnokhoz 1 óra: 11 kath. lak. Határa homokkal vegyes; sok buzát, kukoriczát termeszt; szőlőskertje is van. Innen Szolnokig egy erős töltés vezet, melly országutul szolgál, s a Tisza árvizét visszatartja. gr. Keglevich Miklósé volt, most birja Vodianer Sámuel örök.|Magyarország geográfiai szótárából}}
A magyar Szandaszőlős [[Árpád-kor]]i falu. Első írásos említése [[1075]]-ből származik (''Zunde''), [[1470]]-ben ''Zonda'' néven nevezték. A [[török hódoltság]] idején teljesen elnéptelenedett. [[1775]]-ben [[gróf Keglevich Károly]] és Szolnok [[mezőváros]] szerződése szerint 210 szolnoki gazda Szandaszőlős területén szőlőskertet létesített. 1891-ben alapították meg a ma is működő általános iskolát. A
▲Szandaszőlős területe az [[neolitikum|újkőkor]] óta lakott: a régészeti ásatásokon neolitikus, bronzkori telepek, [[rézkor]]i, bronzkori sírok, szarmata és népvándorlás kori gödrök; szarmata, [[gepida]], [[honfoglalás]] kori, [[10. század|10]]-[[11. század]]i temetők kerültek elő. Szolnokon és a város környékén több szkíta kori lelőhelyet is találtak, Szandaszőlősön pedig egy bögre került elő az ásatásokon. A szkítákat a kelták váltották fel, majd ezt követően az iráni eredetű szarmaták telepedtek le a város környékén. A szarmata népesség valószínűleg hol hadban, hol kereskedelmi kapcsolatban állt a [[Római Birodalom]]mal, mivel a feltárt leletek között sok római pénz, fegyver, ékszer és kerámia is akad. A népvándorlás időszakában a Szolnok környékén élő szarmatákat a gepidák vonták uralmuk alá. [[1952]]-ben a katonai repülőtér bővítésekor 223 szarmata és gepida sírt tártak fel, ahonnan igen gazdag leletanyag: aranyozott és díszes fibulák, vasfegyverek, csontfésűk, övkapcsok és edények kerültek napvilágra.
[[1939]]-ben kezdték el a katonai repülőtér építését, aminek eredményeképpen [[1940]] őszén három repülőalakulatot helyeztek át ide. A katonai reptér mellett található a [[Magyar Repüléstörténeti Múzeum]] ({{koord |47|07|51.87|N|20|13|12.35|E }}) gazdag katonai- és utasszállító-repülőgép gyűjteménye.
| |||