„III. Ptolemaiosz” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
|}}
 
'''III. Ptolemaiosz Euergetész''' ([[görög nyelv|görögül]] Πτολεμαίος Ευεργέτης, [[I. e. 284|Kr. e. 284]] – [[I. e. 222|Kr. e. 222]]. [[február 5.]]), az [[ókor]]i [[ókori Egyiptom|Egyiptom]] harmadik királya a [[Ptolemaida dinasztia|Ptolemaidák]] közül [[I. e. 246|Kr. e. 246]]-tól haláláig, [[II. Ptolemaiosz] ptolemaida király|II. Ptolemaiosz] és első felesége, [[I. Arszinoé]] gyermeke volt. Uralkodása alatt élte a [[hellenisztikus civilizáció|hellenisztikus]] Egyiptom a fénykorát.
 
== Útja a trónig ==
 
Ifjúkoráról nem sokat tudunk. AnyjátÉdesnyját összeesküvés vádjával [[I. e. 278|Kr. e. 278]]-ban a [[Felső-Egyiptom|felső-egyiptomi]] [[Koptosz]]ba száműzték, atyja pedig saját nővérét, [[II. Arszinoé]]t vette feleségül. Pár évvel később, amikor Ptolemaiosz még mindig gyermek volt, a [[küréné]]i [[Magasz kürénéi király|Magasszal]] kötött békeszerződés értelmében eljegyezték annak szintén kiskorú lányával, [[II. Bereniké|Berenikével]], ám a házasság megkötésére majdnem harminc évet kellett várni. Magasz [[I. e. 250|Kr. e. 250]]-ben halt meg, ezt követően lánya a makedón [[II. Antigonosz makedón király|II. Antigonosz Gonatasz]] féltestvéréhez, [[Démétriosz Kallosz]]hoz ment feleségül. Kallosz azonban hamarosan felesége áldozatául esett, mivel viszonyt folytatott annak anyjával ([[I. e. 248|Kr. e. 248]] k.). Így végül sor kerülhetett az addig meg nem valósult menyegzőre: III. Ptolemaiosz valamikor Kr. e. [[I. e. 248|248]] és a II. Ptolemaiosz [[I. e. 246|Kr. e. 246]]-os halála közti időben házasodott össze [[II. Bereniké|Berenikével]], ezáltal nagyapja, [[I. Ptolemaiosz ptolemaida király|I. Ptolemaiosz Szótér]] kora után ismét egyesítette Kürénét Egyiptommal.
 
== A III. szíriai háború ==
Egyiptomi alattvalói sorsát is szívén viselte, amit nem csak a szobrok visszahozása bizonyít, hanem hogy több templomot emeltetett önmaga és királynéja nevében (pl. [[Ozirisz]] tiszteletére [[Kanópusz]]ban vagy [[Eszna|Latopoliszban]]), és a [[théba]]i nagytemplomot is jelentősen bővítette. Polübiosztól tudjuk, hogy egy földrengést követően nagylelkűen támogatta [[Rodosz (település)|Rhodoszt]] az újjáépítésben, bizonyságot téve hatalmas gazdagságáról.
 
[[I. e. 238|Kr. e. 238]]-ból fennmaradt egy görög, hieratikus és démotikus feliratú lelet, amely az [[V. Ptolemaiosz ptolemaida király|V. Ptolemaiosz Epiphanész]] idején készült [[rosette-i kő]]höz hasonlítható. Ez arról ad hírt, hogy az egyiptomi éhínséget enyhítendő birodalma többi tájáról, Szíria és [[Fönícia]] földjéről és [[Ciprus]]ról importált gabonát. A királyt dicsőítő szöveg különösen fontos, mivel Ptolemaiosz naptárreformjáról ad hírt (ez utóbbi rendeletének szövege szintén előkerült). A bevezetett biszextilis év (azaz a 365 nap mellé négyévente egy kiegészítő nap) bevezetése maradéktalanul csak [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]]nak sikerült mintegy kétszáz évvel később.
 
== Utódlása ==
* Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: ''Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig''. 2005, Osiris, ISBN 963-389-799-8
{{smithbio}}
 
{{Ptolemaida uralkodók|előző= [[II. Ptolemaiosz]]|
{{Ptolemaida uralkodók|következőelőző= [[IVII. Ptolemaiosz ptolemaida király|II. Ptolemaiosz]]|
|következő=[[IV. Ptolemaiosz ptolemaida király|V. Ptolemaiosz]]|
|évek=[[I. e. 246|Kr. e. 246]] – [[I. e. 222|Kr. e. 222]]}}
}}
 
{{Egyiptomi fáraók}}
108 892

szerkesztés