„Élményjószág” változatai közötti eltérés

'''Élményjószág''' olyan információs [[javak]] megnevezése, amelyekre jellemző, hogy a [[fogyasztás]] tárgya egy [[információ]], [[üzenet]], illetve [[Kultúra|kulturális]] [[élmény]]. A [[szükséglet]] kielégítése élvezetet, elégedettséget nyújt az azt fogyasztó számára (közgazdasági értelemben ezt nevezzük [[hasznosság]]nak). A hasznosság azonban nem magához az eszközhöz, hanem az általa kielégített szükséglethez kapcsolódik.{{refhely|Daubner-Horváth-Petró 2002KultGaz2002}}

A [[művészet]]i termékek esetében sokkal kevésbé meghatározható és sokkal szubjektívebb megítélés alá eshet a [[minőség]]. Egy filmet, színházi előadást, dalt az egyes kritikusok is többféleképp ítélhetnek meg. E kulturális javak hasznosságáról mindkét fél, a termelő és a fogyasztó is tökéletlenül informált, mivel a fogyasztó nem tudja milyen szolgáltatást kap, a termelő pedig azt, hogy az általa nyújtott [[szolgáltatás]]t a fogyasztók hogyan fogják értékelni.{{refhely|Daubner-Horváth-Petró 2002KultGaz2002}}

Az élményjavak esetében a '''hasznosságot''' és az általa nyújtott '''[[minőség]]et''' csak utólag, ''ex-post'' lehet megítélni, ezért ez kockázatot és bizonytalanságot jelent a potenciális [[fogyasztó]] számára. Van lehetőség az előzetes [[információ]]gyűjtésre, ami csökkentheti ugyan a bizonytalanságot, de teljesen nem szünteti meg. Ez mindkét fél érdeke, ezért különböző [[jelzés]]eket bocsátanak ki, amik feladata, hogy a fogyasztókat minél több információval lássák el az adott szolgáltatás minőségéről, jellemzőiről. Vannak olyan termékek, amelyeknél jelzés lehet a [[márkanév]], szolgáltatások, amelyeknél az azt nyújtó [[presztízs]]e, [[díj]]ai, mások esetében pedig egy-egy [[kritika (publicisztika)|kritika]]. Ez a reputációs mechanizmus abban az esetben működik, ha a jelenben szerzett tapasztalat hatással van a jövőbeni fogyasztásra.{{refhely|Daubner-Horváth-Petró 2002KultGaz2002}}

A '''bizonytalanság''' mind a fogyasztó, mind a termelő oldalán fellép. Ennek a bizonytalanságnak a csökkentése nem csak a fogyasztó, de a termelő érdeke is. Ha nem keresési javakról beszélünk, akkor a fogyasztók döntését tapasztalataik és a környezettől érkező információk egyaránt befolyásolják. Ha a fogyasztó egyszer olyan terméket talál, ami megfelelt várakozásinak és megfelelő hasznossági szintet eredményezett, akkor az információ szerzés költségessége miatt valószínűbb, hogy újra ezt a terméket fogja fogyasztani. A termelőknek pedig az az érdekük, hogy miután megszerezték egy fogyasztó „vásárlását”, azt maguknál tartsák.{{refhely|Daubner-Horváth-Petró 2002KultGaz2002}}

Emiatt használják a vállalatok az úgynevezett ''jelzéseket'' (signaling), és a ''reputációs mechanizmusokat.''{{refhely|Daubner-Horváth-Petró 2002KultGaz2002}}

A '''jelzések''' használatával a termelők a termékek minőségéről, várható jellemzőiről adnak információt a fogyasztóknak. Így próbálják meggyőzni a potenciális fogyasztót, hogy a termékük valóban jó minőségű, és megtalálni azokat a fogyasztókat, akik az ilyen [[paraméter]]rel rendelkező termékeket keresik. A [[reklám]]ok és [[hirdetés]]ek mellett az információs javaknál a [[szakértő]]k véleményének meghatározó a szerepe. Egy [[film]]nél a filmkritikusok véleménye, illetve díjak odaítélése, egy [[album]]nál szintén a zenekritikusok és a díjazások jelenthetnek jó támpontot a vásárlóknak.{{refhely|Daubner-Horváth-Petró 2002KultGaz2002}}

A '''reputációs mechanizmus''' akkor lép életbe, amikor a vásárlásnál a múltbeli tapasztalatokra és másoktól kapott információkra támaszkodnak a fogyasztók. Ha a [[termelő]] tartósan, megbízhatóan jó minőségű terméket állít elő, akkor sikerül jó [[reputáció]]t kiépítenie, ezzel csökkentve a fogyasztók bizonytalanságát, és keresési [[költség]]eit. Például nagyobb valószínűséggel nézi meg a fogyasztó Tarantino legújabb filmjét, mint egy elsőfilmes rendezőét, mert Tarantino előző filmjei is elnyerték a tetszését.{{refhely|Daubner-Horváth-Petró 2002KultGaz2002}}