„Gyalui Farkas” változatai közötti eltérés

Nyugalomba vonulása után fokozott irodalmi tevékenységbe kezdett. Cikkei, tanulmányai főként a romániai magyar időszaki sajtóban jelentek meg, rendszeresen tartott előadásokat a különböző irodalmi és közművelődési társaságok felolvasó ülésein. Munkásságáért az [[Erdélyi Irodalmi Társaság|EIT]] – amelynek alapításában részt vett – 1937-ben tiszteletbeli elnökévé választotta. A [[Kemény Zsigmond Társaság|KZST]], a Romániai Pen Club Erdélyi Magyar Tagozata, a [[Károli Gáspár Irodalmi Társaság]], valamint a budapesti [[Petőfi Társaság]] tagja volt. Sokat tett Kolozsvár és környéke irodalmi emlékeinek megmentéséért; hagyatékából kerültek közgyűjteménybe a [[Hesdát]]on készített román népi [[fametszet]]ek eredeti dúcai.
 
Mint szépíró a századvég tárcanovella műfajának franciás könnyedségű művelője volt. Írt [[színpad]]i műveket is, ezek jobbára Kolozsvárt kerültek színpadra az [[1890-es évek]]ben. Maradandóbb értékű Petelei István addig kiadatlan novelláinak megjelentetése két kötetben (1912), ''[[Jókai Mór|Jókai]] Kolozsvárt'' c. hatrészes cikke a [[Keleti Újság]]ban (1925) s az [[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]] 1927–29. évfolyamaiban megjelent ''A régi Kolozsvár'' c. emlékezéssorozata. Több százra rúgó cikkeinek, műfordításainak és eredeti szépirodalmi műveinek hozzávetőlegesen teljes jegyzékét az ''Irodalmi munkásságom 1882–1923'' és ''Hatvan éves irodalmi munkám 1882–1942'' c. önkönyvészeti kiadványaiban sorolta fel.
 
== Fontosabb, 1919 után megjelent munkái ==
146 763

szerkesztés