„Mongólia és Tibet barátsági és szövetségi szerződése” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rubinbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.5.4) (Bot: következő módosítása: mn:Монгол-Төвөдийн гэрээ
8. sor:
Miután 1911-ben Kínában megdöntötték a [[Csing-dinasztia]] uralmát, [[Tibet]] és [[Mongólia]] azonnal kikiáltották függetlenségüket a helyi láma vezetése alatt. Egyik államnak sem sikerült azonban függetlenségét elismertetni az előbb [[Szun Jat-szen]], majd [[Jüan Si-kaj]] tábornokok vezetése alatt álló [[Kínai Köztársaság]]gal.
 
A két ország ekkor kölcsönös barátsági és szövetségesi szerződést kötött egymással, amelyben elismerték a másik állam függetlenségét. A szerződést [[1913]]. [[február 2.|február 2]]-án „Urga” (ma [[Ulánbátor]]) városban írták alá, mongol részről Da Lama Ravdan külügyminiszter és [[Manlaibaatar Damdinsüren]] tábornok. Tibeti részről a szerződés aláírói [[Agvan Doržiev|Agvan Dorjiev]] (aki [[burjátok|burját]] nemzetiségű orosz állampolgár volt), valamint két tibeti állampolgár, Chijamts és Gendun-Galsan. A tibeti aláírók miatt a szerződés érvényességét nem volt nehéz kétségbe vonni: a 13. dalai láma mindenesetre nem ismerte el, hogy Dorjievet felhatalmazta volna arra, hogy Tibet nevében tárgyaljon Mongóliával. Emellett az akkor hivatalban lévő tibeti kormány és a papság sem ratifikálta a szerződést.<ref name="bell">Bell, Charles, ''Tibet Past and Present'', 1924, 150., 228, 304.o.</ref> Az orosz kormány pedig mindig is azon az állásponton volt, hogy Dorjiev, mint orosz állampolgár hivatalosan semmilyen diplomáciai minőségben nem képviselhette a dalai lámát.<ref>UK Foreign Office Archive: FO 371/1608;</ref>
 
Részben ezért, részben eltérő érdekek miatt egyik nagyhatalom sem ismerte el a szerződést, illetve Tibet és Mongólia függetlenségét. Éppen ellenkezőleg, a britek és az oroszok továbbra is a kínai kormányzat fennhatóságát ismerték el és támogatták a két terület fölött. Az oroszok és a britek még a Csing-dinasztia alatt kötöttek erről szóló szerződéseket Kínával, amelyeket a kínai köztársasági kormány továbbra is érvényben lévőnek tekintett. Tibet és Mongólia függetlenségének elismerésével Nagy-Britannia és Oroszország tehát szerződésszegést követett volna el. Ezen felül mint a britek, mind az oroszok attól tartottak, hogy Tibet és Mongólia elismerésével a két állam a másik fennhatósága, de legalábbis befolyása alá kerül. Ezt mindkét nagyhatalom képviselői hátrányosabbnak ítélték meg, mintha mindkét terület a (polgárháború következtében meggyengült) kínaiak befolyása alatt marad.