„Dzsürcsi írás” változatai közötti eltérés

A dzsürcsi írás megalkotásáról a kínai [[Jin-dinasztia]] történetét leíró Jinshiben[[Jinshi]]ben, [[Wan-yan Xi-yin]] életrajzában a következő áll:

„A jin-embereknek először nem volt saját írásuk. Az ország napról-napra fejlődött, és a szomszédos országokkal a [[kitaj írásonírás]]on keresztül tartották a kapcsolatot. [[Taizu császár]] Xi-yinnek parancsot adott az ország írásának megalkotására. Xi-yin a szabályos [[kínai írásjegyeketírás]]jegyeket utánozva, a kitaj írás rendszere alapján megalkotta a dzsürcsi írást, a [[dzsürcsi nyelv]]hez igazítva. [[Tianfu]] (天輔) 3. évének 8. hónapjában készült el a szótár. Taizu nagyon megörült, és megparancsolta, hogy az írást terjesszék el. Xi-yinnek egy lovat és egy öltözetet adott jutalomképpen. Ezután [[Xizong]] ismét írást alkotott, és azt a Xi-yin által megalkotott írással együtt használták. A Xi-yin által alkotott írást „nagy dzsürcsi” írásnak, a Xizong által megalkotottat „kis dzsürcsi” írásnak nevezték….”

A kitaj írást a [[Liao-dinasztia]] megdöntése után is használták, egészen 1191-ig, amikor is [[Zhangzhong császár]] rendeletben betiltotta a használatát. De ezalatt 1119-ben az előbb tábornoki, később bal oldali miniszteri és udvari kincstárosi posztot betöltő Wan-yan Xi-yin (完顔希尹) megalkotta kínai és kitaj írás alapján a „nagy dzsürcsi írást”, amely a kínai íráshoz hasonlóan szójelekből áll. Az egyszótagú kínai szavakkal ellentétben, a dzsürcsi szavak több szótagból is állhatnak, így vannak egyszótagú szót, két szótagú szót, és három szótagú szót kifejező szójelek.

1973-ban, [[Xi-anbanan]]ban (西安) előkerült egy dzsürcsi szójegyzék, amely körülbelül a 12. század közepéről származik. Itt már alkalmazzák a „kis dzsürcsi írást” is, azonban még nem minden esetben. Összevetve ezt a szójegyzéket a [[Ming-korikor]]i szójegyzékekkel, láthatjuk, hogy a szótagjelek bevezetése fokozatosan történhetett.

A dzsürcsi írás, úgy mint a kínai, kitaj, [[tangut írás|tangut]] és a [[japán írás]], függőleges és jobbról balra halad, az írásjegyek jeltagolóak, egyenként sorakoznak, ebben különbözik a kitaj írástól, ahol a jeleket „tömbökbe” rendezték, hasonlóan a koreai hangŭl írásban. Azonban 1977-ben találtak egy ezüst paidzét, kiváltságlevelet, amin az írásjegyeket kitaj mintára tömbökbe rendezték. Ez azt jelenti, hogy kezdetben a kitaj mintát követték, és csak később, a kitajtól való különbség hangsúlyozására hagyták azt el, és kínai módra rendezték írásjegyeiket.

Azonban találni olyan írásjegyet is, amit nemcsak képzők, hanem egész szavak leírására is használtak .

A dzsürcsi helyesírás ismerte a kínaiak [[fanjie]] (反切) módszerét, amelynek lényege, hogy egy írásjegy kiejtését két írásjeggyel adják meg, mégpedig úgy, hogy az első írásjegy jelölte a szó elejét, és a második a szó többi részét, például a 東 dong írásjegy kiejtését a 徳 De és a 紅 hONG írásjegyekkel adták meg. A dzsürcsik ezt a módszert főleg a szóvégi „n”-tő leírásánál alkalmazták, amire külön szótagjeleket használtak, attól függően, hogy az adott szó töve milyen magánhangzóra végződik.

Wan-yan Xi-yin életrajzában olvasható, hogy a dzsürcsi írást a kínai mintájára alkották meg. Azonban az írásjegyek kialakításakor figyelmen kívűl hagyták a kínaira jellemző és az ugyancsak [[siniform]] tangut írásban is alkalmazott gyök és fonetikai kulcsokat. A gyökök, kínaiul bushu (部首), azt jelölik, hogy az adott írásjegy milyen fogalomkörbe tartozik. A szótárakban a gyökök szerint szokták az írásjegyeket csoportosítani. A fonetikai kulcs, kínaiul shengfu (声符) a gyökjel+fonetikai kulcs felépítésű írásjegyekben az írásjegy megközelítő kiejtésére utal. Egyes gyökjelek és fonetikai kulcsok önálló írásjegyként is előfordulhatnak. Például a 羊yang „birka” jelentésű írásjegy a 洋yang „óceán” jelentésű írásjegyben is előfordul, mint a kiejtésre utaló elem. Az írásjegy bal oldala a 氵„víz” jelentésű gyökjel, ami a jelentésre utal.

# Kínai eredetű karakterek:

#* új vonás hozzáadásával, és az írásjegy kiejtésének felhasználásával

#* új vonás hozzáadásával, és az eredeti jelentés megtartásával

#* a kínai írásjegy egyszerűsítésével, annak kiejtésének felhasználásával

#* az írásjegy egyszerűsítésével, figyelmen kívűl hagyva kiejtését, de a jelentését megtartva

#* az írásjegy átalakításával, de a kiejtés megtartásával

#* átalakítás, tekintet nélkül a jelentésre; esetenként a kiejtés felhasználásával

#* átalakítás, majd egyszerűsítés a jelentés megtartásával

#* az írásjegy alakjának kölcsönzése

#* írásjegyek összevonása

# Kitaj eredetű karakterek

#* új vonás hozzáadása, esetenként az eredeti jelentés megtartásával

#* egyszerűsítéssel

#* a kitaj karakter elemeinek átrendezésével

#* változtatás nélküli átvétel

Mivel a nagy dzsürcsi írás kialakításakor figyelmen kívűl hagyták a kínai írás szerkezetét, és mert a kis dzsürcsi és a nagy dzsürcsi írás grafikailag sem különült el, az írást igen nehéz lehetett elsajátítani. A Jin-dinasztia bukása után sem tűnt el a dzsürcsi írás, de nehézsége miatt a Ming-kori dzsürcsik a mongol írással írták a császári udvarba küldött hivatalos leveleiket. Ezt alátámasztja a [[Zhengtong]] (正統) 9. évéből származó feljegyzés, amely szerint a [[Xuancheng]]-i (玄城) dzsürcsi helyőrség a dzsürcsi írás helyett inkább a [[mongol írástírás]]t és [[mongol nyelv|nyelvet]] kezdte használni:

* Birtalan Ágnes: Dzsürcsi. ''A világ nyelvei''. Szerkesztő Fodor István. Budapest, Akadémiai Kiadó 1999. pp. 309-310

* Ligeti Lajos: Egy XII.sz-i mandzsu-tunguz írás. A kis dzsürcsi írás értelmezése. ''Értekezések a Nyelv-és Széptudományi osztály köréből 26''. Elektronikus Kiadás

* 金啓孮編著:''女真文辞典''　文物出版社出版 1984

* 西田龍雄: ''アジア古代文字の解読''　中公文庫2002年　　

* Gisaburo, Kiyose Norikura: ''A Study of the Jurchen Language and Script''. Kyoto 1977.

* Grube, Wilhelm: ''Die Sprache und Schrift der Jučen''. Leipzig 1896.

* Kane, Daniel: ''The Sino-Jurchen Vocabulary of the Bureau of Interpreters''. Uralic and Altaic Series 153. Bloomington, Indiana 1989.

A dzsürcsi írásról japánul* [http://ja.wikipedia.org/wiki/%E5%A5%B3%E7%9C%9F%E6%96%87%E5%AD%97 A dzsürcsi írásról japánul]

Dzsürcsi font* [http://www.geocities.com/jglavy/asian.html Dzsürcsi font]

Omniglot* [http://www.omniglot.com/writing/jurchen.htm Omniglot]