„Fábián István (nyelvész)” változatai közötti eltérés

{{korr}}{{egyért2|a kanonokról, a nyelvészről|Fábián István (egyértelműsítő lap)}}

Tanulmányait [[Sopron]]ban és Győrött végezte, mire pappá lett és [[1833]]. [[június 4.]] felszenteltetett. [[Káplán]]i minőségben először [[Bogyoszló]]ra rendeltetettrendelték, nem teljes öt év után [[Fertőszéplak|Széplakra]] [[Fertőd|Eszterháza]] mellé, holahol ekkor herceg Esterházy Miklós nejével, a jeles miveltségű Jersey Sára [[Anglia|angol]] urhölggyel évenként a nyarat tölteni szokta. A nyelvek ismeretében is kitűnő hercegnő, uj hazája nyelvét is sajátjává akarván tenni, vezetőjéül a tanulásban Fábiánt hívta meg. Utóbb ([[1847]].) már mint széplaki plébános a kis hercegek mellé nevelőűl kérték ki megyés [[püspök]]étől, sés ő a felhivásnakfelhívásnak engedve ment, de a közbejött forradalom miatt [[1848]]-ban a nevelői pályáról visszatért plébániájának hiveihívei közé. Később mint [[süttör]]i plébános lelkészkedett, honnanahonnan a győri káptalanba vitetett át, holahol fokonként [[1869]]-ben székesegyházi kanonok, Szent Pál apostolról címzett [[nyírpál]]i [[prépost]] és [[Esperes|főesperes]] lett; a püspöki nagyobb papnevelő igazgatója, zsinati vizsgáló és szentszéki ülnök is volt. AzA akadémia[[Magyar Tudományos Akadémia]] [[1858]]. [[december 15.]] levelező tagjává választotta; a [[Finnország|finn]] irodalmi társaságnak is levelező tagja volt.

1.* A magyar szókötés szabályai. Pest, 1846. (Nyelvtud. Pályamunkák III. Szilágyi István koszorúzott pályamunkájával együtt.)

===Vallásos cikkei:===