„Lamberg Ferenc Fülöp” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
9. sor:
Az [[Batthyány-kormány|első felelős magyar kormány]] megalakuláskor pozsonyi hadosztályparancsnok volt. Az alakuló magyar hadseregnek égetően szüksége volt tapasztalt vezénylő tábornokokra, ezért [[Mészáros Lázár]] hadügyminiszter igyekezett őt rávenni a magyar alkotmány szolgálatára, de nem járt sikerrel. Mészáros emlékiratai szerint Lamberg ''„az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt … arról a legnagyobb ellenszenvvel nyilatkozott”.''
 
1848. [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] az udvar – [[Josip Jelačić|Jellasics horvát bán]] sikeres magyarországi előnyomulásától felbátorodva – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes [[nádor]]ává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszteri ellenjegyzés nélkül történt, ezért [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította azt. A gróf hivatalának átvételére [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] érkezett a magyar fővárosba, és kissé naívnaiv módon a neki járó katonai kíséret nélkül [[Batthyány Lajos]]t kezdte keresni. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget. (Ez a sors várt egy másik királyhű alattvalóra, [[Theodor Baillet von Latour]], osztrák hadügyminiszterre is, akit a [[bécs]]i tömeg gyilkolt meg 1848. [[október 6.|október 6-án]].)
 
Lamberg halála új szakaszt nyitott a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|magyar szabadságharc]] történetében, mert végérvényesen kizárta a békés megegyezés lehetőségét. Közvetlen kiváltó oka volt annak, hogy [[V. Ferdinánd magyar király|az uralkodó]] – akihez ekkorra Lamberg halálhíre már megérkezett, a [[pákozdi csata]]vesztés híre azonban még nem – [[október 4.|október 4-én]] feloszlatta a magyar országgyűlést, és Magyarország katonai és polgári kormányzójává [[Josip Jelačić|Jellasics bánt]] nevezte ki.