„Emanuel Schikaneder” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Robot: Automatikus szövegcsere (-Mozart +Mozart))
{{Életrajz infobox
{{nincs forrás|2007 márciusából}}
| név = Emanuel Schikaneder
 
[[Fájl: | kép = Emanuel Schikaneder.jpg|thumb|left|Emanuel Schikaneder]]
| képméret =
 
| képaláírás =
| születési név =
| születés helye = Straubing
| születés dátuma = 1751. szeptember 1.
| halál helye = Bécs
| halál dátuma = {{életkor-holt|1751|9|1|1812|9|21}}
| nemzetiség = osztrák
| házastárs =
| szakma = vígjátékíró és opera-librettista, színész, énekes, író, rendező, színházigazgató
| művésznév =
| becenév =
| szerepei =
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
| IMDb = nm0771554
| PORT.hu = 136776
}}
'''Emanuel Schikaneder''' ([[Straubing]], [[1751]]. [[szeptember 9.]] – [[Bécs]], [[1812]]. [[szeptember 21.]]) német vígjátékíró és opera-librettista, színész, énekes, író, rendező, színházigazgató.
 
==Élete==
A szegény családból származó Schikaneder a [[regensburg]]i jezsuita gimnáziumban kezdte tanulmányait. Ezt követően vándorzenészként kereste kenyerét, majd 1773-tól különböző társulatoknál vándorszínész volt. 1775-ben Andreas Schopf (1743–1813) társulatához csatlakozott, amely [[Innsbruck]]ban és [[Augsburg]]ban játszott. Első vígoperettjét ''Die Lyranten oder das lustige Elend'' címmel, amelyet még Innsbruckban írt (1776), több éven át sikerrel játszották. 1777-től Franz Josef Mosers (1717–92) társulatában játszott. 1778-ban átvette a társulat vezetését. Az 1780-81-es téli évadban [[Salzburg]]ban baráti kapcsolatba került a Mozart családdal. Megfordult [[Graz]]ban, [[Klagenfurt]]ban, [[Ljubljana|Laibachban]] és [[Pozsony]]ban, majd 1883 nyarán [[Bécs]]be szerződött. Itt II. József császár két előadáson látta, és végül megadta neki az engedélyt, hogy az 1784-85-ös évadban a bécsi Kärntnertortheaterben játsszon. A nagy siker ellenére a társulat 1785. februárban feloszlott. Schikaneder 1785. április - 1786. február között a bécsi Nemzeti Színházban szerepelt. 1786-ban megkapta II. Józseftől azt a privilégiumot, hogy az egyik bécsi külvárosban színházat építsen, de a terv a pénzügyi fedezet hiánya csak később valósult meg; a [[Theater an der Wien]] 1801-ben nyitotta meg kapuit Franz Teyber ''Alexander'' című operájával, amelynek a librettóját Schikaneder írta. 1806-ban el kellett adnia a színházat; ezután 1807-1809 között a [[Brno|brünni]] udvari színház vezetője lett. 1812-ben a pesti színház vezetésére pályázott, de ekkor kitört rajta az elmebaj. Röviddel ezután teljesen elszegényedve halt meg Bécsben.
[[Prága|Prágában]] volt színházigazgató, [[Bécs]]ben ő alapította a [[Theater an der Wien]]t.
 
Schikaneder egyike volt a korszak legvitatottabb, ugyanakkor legeredetibb és legbefolyásosabb színházi egyéniségeinek. Színészként komikus szerepeken tűnt ki, de játszott Shakespeare-hősöket is. Színigazgatóként az igényes darabválasztás jellemezte. II. József pártfogásával több társulatot vezetett, és lényeges szerepe volt a bécsi daljáték és a hősies-komikus opera kialakulásában. Színdarabjai és vígjátékai abba a bécsi vonulatba illeszkednek, amelyet később Raimund és Nestroy tökéletesítettek. Legismertebb műve [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] ''[[A varázsfuvola]]'' című operájának szövegkönyve.
Ő írta [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] [[A varázsfuvola]] című operájának szövegkönyvét.
 
== Művei ==
Nem volt túl sikeres az életben. Hol gazdagon élt, hol pedig nagyon szegényen. [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]]tal jó barátságban volt. Mivel színháza, a [[Theater an der Wien]] a csőd szélén állt, úgy gondolta, hogy megkéri a köznépet, segítsenek neki kilábalni a bajból. Megkérdezte őket, hogy melyik az a műfaj, amelyet szívesen néznének illetve hallgatnának. Hamarosan kiderült, hogy az opera. Innentől már csak azt kellett kideríteni, hogy vígopera vagy komoly tárgyú opera. Bécs külvárosban élő embereitől hamar kiderült számára, hogy olyan operát szeretnének hallani, amely valami varázsos dologról szól, amiben a főhős messze kerül szerelmétől és mítikus, varázsos erőkhöz fordulva legyőzi az akadályokat és szerelmével boldogan élnek, míg meg nem halnak. Mozartot kérte fel az opera megírására, aki vonakodva ugyan, de elvállalta a felkérést, és megírta legsikeresebb operáját, a Varázsfuvolát.
* Die Lyranten oder das lustige Elend, 1776 (vígoperett)
* Das Regensburger Schiff, Salzburg 1780 (vígjáték)
* Der Grandprofos 1784 (szomorújáték)
* Hanns Dollinger oder d. heiml. Blutgericht, Regensburg 1788 (színdarab)
* Die zween Anton oder d. dumme Gärtner aus dem Gebirge, Wien 1789 (vígopera)
* Zauberflöte ([[A varázsfuvola]]), 1791 (opera)
* Die Waldmänner, Wien 1793 (vígopera)
* Der Spiegel v. Arkadien, Wien 1794 (vígopera)
* Alexander, 1801 (opera)
 
== Forrás ==
* Anke Sonnek: Schikaneder, Johann Joseph Emanuel. in: ''Neue Deutsche Biographie 22.'' 2005. 753-754. [http://www.deutsche-biographie.de/pnd11860757X.html On-line elérés]
 
==Külső hivatkozások==
* {{PORT.hu-person|136776|Emanuel Schikaneder}}
* [http://filharmonia.com/Htm/Emanuel_Schikaneder.html Filharmonia.com]
 
{{csonk-dátum|csonk-Osztrák életrajz|2006 márciusából}}
 
{{DEFAULTSORT:Schikaneder Emanuel}}