Wikipédia

„Gian Galeazzo Visconti” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
12. sor:
| teljes_név = Giano Galeazzo Visconti
| előd = [[II. Galeazzo Visconti]]
| házastárs = [[valoisValois Izabella]]<br>[[Caterina Visconti]]
| gyermekei = [[Valentina Visconti|Valentina]]<br>[[Gian Maria Visconti|Gian Maria]]<br>[[Filippo Maria Visconti|Filippo Maria]]
| uralkodóház = [[Visconti]]
| édesapa = Galeazzo Visconti
19. sor:
| születési dátum = [[1351]]. [[október 16.]]
| születési hely = [[Visconti kastély]], Észak-[[Milánó]]
| halálozási dátum = [[1402]]. [[szeptember 3.]] {{életkor-holt|1351|0910|16|1402|9|3}}
| halálozási hely = [[Melegnano]], [[Milánó]] melett
| temetés dátuma = ismeretlen
25. sor:
|}}
 
'''Gian Galeazzo Visconti''' ([[1351]]. [[novemberoktóber 316.]] – [[1402]]. [[szeptember 3.]]) [[Milánó]] első hercege. [[II. Galeazzo Visconti]] fia. Apja még fivérével együtt uralta a várost, de Gian galeazzo legyőzte zsarnok nagybátyját és egyesítette a két városrészt. Ő alapította a [[Certosa di Pavia]] kolostort, befejezte a paviai [[Visconti-vár]]at, melyet apja kezdett építeni, és folytatta a munkálatokat a [[milánói dóm]]on.
 
==Élete==
A [[Visconti]] család 1262 óta állt [[Milánó]] élén, amikor [[Ottone Visconti]] lett a város érseke. A család jelképe egy embert felfaló kígyó (a kígyó a ravaszság szimbóluma) volt.
Gian Galeazzo apja, Galeazzo a testvérével, [[Bernabò Viconti|Bernabòval]] közösen uralta Milánót. Az 1351-ben született Gian Galeazzo azzal mozdította elő politikai pályafutása sikerét, hogy 1360-ban feleségül vette a [[Valois]] dinasztiából származó [[Franciaországi Izabella (1348–1372)|Izabellát]], [[II. János francia király]] leányát. A házassággal megkapta a Vertus grófja címet. Ebből a házasságból született lánya, [[Valentina Visconti|Valentina]]. 1378-ban édesapja elhunyt, így Gian Galeazzo megörökölte a város nyugati felét, és annak rettegett uralkodója lett. Nagybátyja, Bernabò azonban még nála is rosszabb rémuralmat vezetett be.
 
Amikor Bernabò végiglovagolt Milánó utcáin, mindenkinek le kellett térdelnie, mintha valami istent tisztelnének. Ha valaki ellenszegült vagy a legcsekélyebb módon is felbosszantotta, az kegyetlen büntetést kapott. Bernabò egy negyven napig tartó, kínzásokkal tarkított büntetést ötölt ki, amelyet nyilvánosságra is hozott, hogy mindenki rettegjen és féljen tőle. 1382-ben Bernabò [[Anjou Lajos]] francia herceggel kötött szövetséget, amelyet azzal érvényesített, hogy Lajos fia feleségül vehette Bernabò leányátunokáját.
 
Gian Galeazzo kezdett félni, hogy Bernabò hatalma túlságosan is megnőhet, ezért úgy tett, mintha zarándokútra indulna, és a város falain kívülre hívta Bernabòt. Ezek után elfogatta, majd rács mögé vetette, ahol Bernabò nem sokkal később meghalt, feltehetően megmérgezték. Ekkor Gian Galeazzo egyesítette Milánó két felét, és a teljes város fölött átvette az uralmat.
 
1373-ban a felesége meghalt, és 1380. október 3-án feleségül vette unokatestvérét, Bernabò lányát, Caterinát. Két fiuk született, [[Gian Maria Visconti|Gian Maria]] és [[Filippo Maria Visconti|Filippo Maria]]. 1387-ben Gian Galeazzo lánya, Valentina kezét ajánlotta [[VI. Károly francia király]] testvérének, Lajos orléansi hercegnek. Mikor a francia udvarban – ahol Bernabò unokája, [[Bajorországi Izabella]] volt a királyné – pletykáltak Valentináról, Gian Galeazzo háborúval fenyegette őket.
1387-ben Gian Galeazzo lánya, [[Valentina Visconti]] kezét ajánlotta [[VI. Károly francia király]] testvérének, Lajos orléansi hercegnek. Ezt követően a Scala-dinasztiát kidobta [[Verona|Veronából]], és a Velencétől északra fekvő [[Treviso|Trevisót]] is elfoglalta. 1399-ben elfoglalta [[Pisa|Pisát]] és [[Siena|Sienát]]. [[Perugia]] és a többi [[umbria]]i város 1400-ban adta meg magát, [[Bologna|Bolognát]] pedig 1402-ben hajtotta uralma alá. [[Firenze]] kivételével ebben az évben az összes észak-itáliai terület az övé volt. Úgy döntött, Firenzét is megtámadja, azonban egy seregszemle után megbetegedett és 1402. szeptember 3-án, 51 évesen meghalt [[pestis]]ben.
 
Gian Galeazzo több város felett is megszerezte az uralmat. A Scala-dinasztiát kidobta [[Verona|Veronából]], és a Velencétől északra fekvő [[Treviso|Trevisót]] is elfoglalta. [[Vicenza|Vicenzát]] és [[Padua|Paduát]] is elfoglalta, de utóbbit 1390-ben elveszítette. A Milánó hercege címet (az addigi Milánó ura helyett) [[IV. Vencel cseh király]]tól kapta 1395-ben 100&nbsp;000 aranyforintért. 1399-ben elfoglalta [[Pisa|Pisát]] és [[Siena|Sienát]]. [[Perugia]] és a többi [[umbria]]i város 1400-ban adta meg magát, [[Bologna|Bolognát]] pedig 1402-ben hajtotta uralma alá. 1400-ban hivatalnokokat nevezett ki és igyekezett javítani a közegészségügyön. Az adminisztrációban és könyvelésben bevezetett új rendszeréért az első modern bürokrácia létrehozójának is tartják.
 
1402-ben [[Bologna]] és [[Firenze]] kivételével ebben az évben az összes észak-itáliai terület az övé volt. Bologna fölött győzelmet aratott és Firenzét is megtámadta, azonban egy seregszemle után 1402. augusztus 10-én megbetegedett és szeptember 3-án, 51 évesen meghalt [[pestis]]ben. Birodalma szétesett, mert örökösei összevesztek azon, hogy törvényes és törvénytelen utódai közt osztotta fel földjeit.
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gian_Galeazzo_Visconti”