„Jiddis nyelv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 84.0.201.75 szerkesztését (oldid: 11403992)- nem tartozik a nyelv szócikkébe, hogy beszélői pontosan hol, hogyan, kik által haltak meg |
|||
32. sor:
A „határokat átlépő” jiddis [[kultúra]] különösképpen virágzott [[Közép-Európa|Közép-Európában]] a két [[világháború]] között. Nem hivatalos fővárosának számított az akkor Lengyelországhoz tartozott Vilna, a mai litván főváros [[Vilnius]], ahol 1700 jiddis nyelvű kiadvány jelent meg, s ahol Kelet-Európa legnagyobb jiddis [[könyvtár]]a működött. Ugyanezen idő alatt az egykori Szovjetunióban több mint 7 és fél ezer könyvet és brosúrát jelentettek meg jiddis nyelven. A [[náci]] népirtás és a [[kommunizmus|kommunista]] elnyomás azonban egy elszórt kisebbség kihalásra ítélt nyelvének szerepére kárhoztatta a jiddist. A világháború és a szovjet korszak pusztítására jellemző, hogy a híres vilniusi könyvtárból a nácik és a szovjetek 20 ezer ritka könyvet loptak el a 600 éves jiddis kultúráról, s további 80 ezer könyvet adtak el papírhulladékként papírgyáraknak.
A jiddis nyelvű [[zsidó nép|zsidóság]] törzsét képező nyugati ág nyelvileg részben asszimilálódott, részben a II. világháborúban a zsidóüldözéseknek esett áldozatul, amelyek során
== A jiddis nyelvemlékei ==
|