„Szudétavidék” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nem érthető, forrás nélkül. Visszavontam az utolsó 2 változtatást (62.168.13.98), visszaállítva Laci.d szerkesztésére
8. sor:
== Történelem ==
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 146-1970-005-28, Anschluss sudetendeutscher Gebiete.jpg|bélyegkép|jobbra|A német katonák bevonulása Žatecba]]
 
A történelem színpadán a 20. században nőtt meg a jelentősége, mivel az [[első világháború]] után nagyszámú német kisebbség (majdnem 3 millió) került [[Csehszlovákia]] határain belülre. A németek által lakott határvidéken a lakosság elsősorban passzív ellenállással vette tudomásul a csehszlovák csapatok bevonulását. Később a viszonylag demokratikus berendezkedésű országban Németország fokozatos katonai és gazdasági erősödése után a csehszlovákiai németség kisebbségi jogainak érvényesítése mellett, külső, németországi propaganda hatására is önrendelkezési jogokat kívánt, ill. az anyaországhoz való csatlakozásra törekedett.
 
1918-ban hozta létre a tartományban irredenta: Deutschböhmen (''Német-Bohémia''), Sudetenland (''Szudétavidék''), Deutschsüdmähren (''Német-Dél-Morvaország'') és Böhmerwaldgau.
 
A német birodalom törekvései közé tartozott Csehszlovákia szétverése, lehetőleg békés eszközökkel. Ennek a célnak vált kiszolgálójává az 1935-ben a német pártok egyesítésével létrejött [[Szudétanémet Párt]] [[Konrad Henlein]] vezetésével. A német követelések növekedése és a a helyzet csehszlovák kormány általi rossz kezelése azt eredményezte, hogy több helyütt atrocitások történtek. A németek védelmére is hivatkozva egy négyhatalmi találkozót szerveztek Münchenben, hogy látszólag a közép-európai kisebbségek mostoha helyzetét rendezzék. 1938. szeptember 30-án sikerült diplomáciai eszközökkel, négyhatalmi megállapodással, [[Adolf Hitler|Hitler]], [[Benito Mussolini|Mussolini]], [[Edouard Daladier|Daladier]] és [[Neville Chamberlain|Chamberlain]] által aláírt [[Müncheni egyezmény|Müncheni egyezménnyel]] elérni a Szudétavidék [[Németország]]hoz való csatolását. Hitler ezidáig mást nem tett, mint érvényesítette a nemzeti önrendelkezés [[Thomas Woodrow Wilson|Wilson]] amerikai elnök által meghirdetett elveit. Ennek következménye volt azonban a Németországgal szemben felépített és felszerelt bunkerövezet elvesztése, ami által Csehszlovákia védtelenül maradt egy nyugati német támadással szemben. Németország a Szudétavidék elfoglalása során [[1938]] novemberében néhány kompenzáció nélküli [[annexió]]t is végrehajtott ([[Krems]], [[Domažlice]] külvárosai, [[Gewitsch]] ipari központja, [[gablonz]]i sáv [[Reichenberg]]től délkeletre). 1939 márciusában Hitler magához hivatta a szlovákok vezetőit, akik feladatul kapták a maradék szlovákiai területek függetlenségének kikiáltását március 14-én. Egy nappal később Cseh- és Morvaország maradékát Németország annektálta.