„Technika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (szerk: 79.113.70.70); ezzel visszaállítottam a(z) 11106057 változatot (szerk: Crimea): így igaz, csak nem való a cikkbe |
új fejezet: technika és fenntarthatóság |
||
3. sor:
* A legáltalánosabban a legmegfelelőbb és gazdaságos eszközök és anyagok racionális, tudatos felhasználása egy kitűzött cél érdekében.
* Kissé szűkebb értelemben valamely művészi vagy ipari tevékenységre szükséges segédeszközök és eljárások összessége. A gyártási eljárásokat a műszaki életben [[technológia|technológiának]] is nevezik.
* Összefoglaló néven gyakran a műszaki életet is technikának nevezik. (például "tudomány és technika").
==Technika és fenntarthatóság==
A környezetvédelem gondolkodói nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a technika megnöveli az emberi cselekvés hatékonyságát, hatótávolságát. Hans Jonas kimondja, hogy az új technikai megoldások új etikai szituációt teremtenek, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.<ref>[http://tek.bke.hu/~kornel/zoldalap/jonas.pdf HANS JONAS: Az emberi cselekvés
megváltozott természete]</ref>
Jacques Ellul 1977-ben megjelent tanulmányában úgy értékeli, hogy a technika az emberi környezet olyan meghatározó részévé lett, amelynek szocializáló hatására, az ember már nem "lát ki" a technikai környezetéből, hanem ezen keresztül szemléli a valóságot, így a technika, mint környezet kritikájára képtelenné válik. "A technika nem csak korlátozó és leegyszerűsítő hatású, hanem oly módon "szabadít fel", hogy az ember egyre mélyebben a technikai rendszer részévé válik." <ref>Jacques Ellul: Az ember a technika rendszerében In: A későújkor józansága II. 7-22. o.</ref>
Az orosz teológus Bergyajev a(z emberi hatóképesség határait kiterjesztő és ezáltal sok esetben komoly környezeti problémát okozó) technikához való viszonyunkat a Gondviseléshez való viszonyunkhoz hasonlítja „s olykor már úgy tűnik, hogy a gépek és a technika az ember hitének egyedüli, kizárólagos tárgyaivá lettek” <ref> Nyikolaj A. Bergyajev: Az ember és a technika – organizmus és mechanizmus In: A későújkor józansága II. szerk.: Tillmann J.A. Budapest, Göncöl Kiadó 2004 </ref>
== Irodalom (német) ==
| |||